Soukoku Fanfictions

Valentin nap 5.rész

Bár először megijedt a lebukás veszélyétől, de aztán rögtön rájött, hogy ez egy roppant szerencsés lehetőség a menekülésre.

Mindenekelőtt hálát adott az égnek, hogy Dazai nem pizsamában cipelte végig a városon, majd lerúgta az említettet az ágyról, és betuszkolta az ágy alá. Végül egy mozdulattal átsuhant a kis szobán, s az ajtóhoz lépve kinyitotta azt.

- Chuya, igazán szólhattál volna, hogy itthon leszel, te is jöhettél volna velünk! – kezdte minden bevezetés nélkül a lány.

- Hova mentetek? Várj, ez most nem lényeg. Azt akarod mondani, hogy senki sincs az épületben rajtunk kívül?

- Természetesen nincs! – húzta ki magát a szőke büszkén. – Ha én egyszer meg akarom ünnepelni a Valentin napot úgy, ahogy illik, akkor meg is fogom! S én azt akartam, hogy mindenkinek egy felejthetetlen napja legyen.

- Ah, értem. De erről a kirándulásról, amit szerveztél csak ti tudtatok, igaz?

- Ühüm – bólintott Elise. – Csak a tagoknak küldtem körlevelet. – Bár te nem válaszoltál vissza, és ezért tudd, nagyon is haragszom! – fújta fel arcát, mint egy sértett kis mókus.

- Dazai, volt pofád azt mondani, hogy csak játszol a telefonomon – gondolta Chuya. – Angry birds meg minden, ugye? Ezért még kapsz! Bár ha belegondolok én voltam óvatlan. Ez eléggé lelombozó.

- Chuya-chan! – A szőke hangja ingerülten csengett. – Megtennél nekem egy szívességet? Gyere el velem a pályaudvarra!

- Miért?

- Miért?! Természetesen azért, mert lemaradtam a vonatról, és egyedül nem volt kedvem a hidegben várni, amíg új indul, így hazajöttem. Szerinted mit keresek itt?

- Nyugalom, nyugalom! – emelte védekezőleg maga elé kezét a vörös. – Persze, hogy kikísérlek!

- Remek! - mosolyodott el a lány, majd tekintete a szoba belsejére szegeződött. – Dazai-san is jön velünk?

-Heh? – A maffia tag hátrafordult, és megpillantotta ex-társát, ahogy az ágyon üldögél olyan ártatlan arckifejezéssel, amitől kedve támadt behúzni neki.