Soukoku Fanfictions

Valentin nap 6.rész(vége)

Végül hárman indultak útnak. Elise középen ment piros kis kabátjában, s séta közben szőke fürtjeit dobálta a szél. Dazai al oldalán lépdelt egy levakarhatatlan vigyorral arcán, jobbján pedig Chuya menetelt mérgelődve. Tudjátok, van az a kínos csend, amit valakinek muszáj megtörni, mert ha nem akkor az csak még rosszabb lesz. Nos, ez nem az a fajta csend volt. Inkább egy nyugalmas és tökéletes csendélet. Az a fajta, amit a rajztanár szívesen lefestetne a tanulókkal, ha tehetné. Semmi sem ronthatta el, s nem is rontotta. Hamar beértek az állomásra. túl hamar. Dazai remélte, hogy még van egy kis ideje, mielőtt újra kettesben marad kedvenc kis méregzsákjával. Nem mintha nem imádna minden percet, amit vele tölthet, ám most tudta, hogy Chuya baromira dühös rá. Jogosan, hisz visszaélt a másik bizalmával, és a múltjuk után tudja, erre a maffiózó eléggé kényes.

Elise-chan már elfoglalta a helyét a vonaton, amikor Chuya telefonhívást kapott. Kissé odébb sétált a szerelvénytől, s felvette.

- Chuya! – Mori hangja sírós volt, mint mindig, amikor Elise eltűnt, és aggódnia kellett miatta. – Elise-chan, nem szállt fel a vonatra! Eltűnt! Érted? Mit tegyek? Lehetséges, hogy csak így akart lerázni, és nem is akart jönni?

- Mori-san...

- De hát ő szervezte!

- Mori-san...

- Ennyire nem akart velem ünnepelni?

-Mori-san, Elise-chan már a vonaton van. Most hoztam ki, hamarosan láthatod, és igenis veled akar ünnepelni – hadarta el egy szuszra a vörös.

- Oh, nagyszerű! – mondta vidáman a maffiafőnök. – Mondd, Chuya, te nem szeretnél jönni?

A maffia tag először meghökkent a kérdésen, s elgondolkozott. A szerelvényre tekintett, ahol Dazai boldogan integetett Elise-channak, aki boldogan viszonozta ezt.

Chuya egy pillanatra elmosolyodott, s talán el is pirult, bár tuti tagadná.

- Sajnálom, már vannak terveim. Végül is... Valentin nap van.

- Értem, értem! Nos, majd máskor!

Lerakta a telefont, aztán odasétált a barna mellé, s onnan figyelték, ahogy a vonat elindul. Pár perc múlva már a távolban sem látták a járművet. Chuya lassan megfogta Dazai kezét, mire a magasabbik érdeklődve tekintett le a másikra, mire az lerántotta magához barátját, s megcsókolta.

- Boldog Valentin napot, Dazai! Ha nem tetszik az ajándékom, esküszöm, megverlek! – nyalta meg a száját Chuya, és kedvesen elmosolyodott...