Váratlan Szerelem (Shawn Mendes fanfiction) /BEFEJEZETT

19.fejezet: Együtt

Másnap mikor felkeltünk és elkészültünk Shawn beszervezett egy körútra. Elkérte Manueltől a kocsit és bele vágtunk. Az utcákban haladva különböző történeteket mesélt nekem. Mosolyogva hallgattam. Toronto egyszerűen gyönyörű hely. Kerestünk egy parkolót majd sétálva fedeztük fel a környéket. Shawn csak mesélt és mesélt. Olyan jó volt hallgatni ahogy csillogó szemmel meséli gyermekkorát. Boldog volt. Igazán boldog ahogy én is. Minden pillanat amit Shawnal töltök egyszerűen felbecsülhetetlen. Az egyik padon ülve megfordult a fejemben, hogy mi lenne ha elveszíteném. Tudom...sok szerelmespár fejében megfordul ez a kérdés. És mikor szakítanak kis idő múlva túl lépnek mintha mi sem történt volna. De én más vagyok...Én még a gondolatától is rettegek hogy valaha is elveszítsem. Voltam már szerelmes de ez akkor is más. Én igazán tiszta szívből szeretem. Ő az életem részese..mintha a másik felem lenne. Vele eltudnám képzelni az egész életemet.

- Min gondolkozol? - kérdezte miközben egy tincsemmel játszadozott. Elmosolyodtam és megráztam a fejemet.
- Kettőnkön.
- Ez érdekes. Hallgatlak. - vigyorgott
- Te bele gondoltál abba, hogy mi lenne ha egyszer vége lenne? - A kérdésemet követően döbbentség és szomorúság ült az arcán.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy elhagysz.
- Dehogy is. - néztem a szemébe
Épp az ellenkezője. Bele gondoltam mi lenne ha elveszítenélek. És én szeretlek Shawn. És nem túlzás ha azt mondom belehalnék abba ha elveszítenélek.
- Az igazat megvallva nekem megfordult a fejemben már ez a kérdés...össze szedtem alaposan a gondolataimat és arra jutottam, hogy soha az életben nem nem akarok senkit csak is téged. Minden tervemben amit az életben el akarok érni mindben szerepelsz. Nekem te vagy a mindenem. És te is leszel örökre. - csókolt meg majd folytatta. - Ne gondolkozz ilyenen. Mert nem fogom hagyni, hogy megtörténjen.

Melegség árasztotta el a szívemet. És nyugodtság. A nap hátra lévő része csodálatosan telt. Este még elmentünk egy étterembe. Majd a kocsihoz sétálva egy régi barátjával futottunk össze. Rövid beszélgetés után haza mentünk. Már későre járt. A házat csend lepte el. Shawn egy chipses zacskóval a kezében ballagott fel az emeletre. Lezuhanyoztunk és az ágyba bedőlve egy filmet kezdtünk el nézni. Persze mindig a legjobb résznél Shawn vagy épp a zacskóval csörgött vagy hangosan ropogtatta. Csúnyán néztem rá mire vigyorogva enyhén selypítve mondta, hogy botyi. Felnevettem majd próbáltam a filmre koncentrálni. De mindig valamivel kizökkentett.

- Én nem értem most itt miről van szó. - bámulta a képernyőt értetlen fejjel.
- Nem csodálom, hogy nem érted. - ráztam meg a fejem
- Dehát ennek semmi értelme.
- De van. Csak nem figyelsz oda. De most neked köszönhetően én is lemaradtam. - temettem az arcomat a kis párnába.
- Naa bocsi. - hajolt hozzám és bökdösni kezdte az oldalamat.

Persze erre visítozni kezdtem mikor megtalálta azt a pontot ahol csikis vagyok. Erre ő csak még jobban csinálta. Már félig lógtam az ágyról. Egyszer csak nagy puffanás töltötte be a szobát. Le estem az ágyról magammal rántva őt is. Tiszta romi lett volna ha nem fejelt volna le. A homlokomat fogva nevettem. Szegény először azt se tudta mit csináljon. Leszállt rólam és felsegített. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Inkább úgy döntöttünk jobb lesz ha most már alszunk ezért kikapcsoltuk a tv-t és befeküdtünk az ágyba. Shawn mellkasának simulva aludtam el.

❤❤❤

Még két napunk volt a gépünk indulásáig LA-ba. Ezt a maradék két napot Shawn családjával töltöttem. Nagyon megkedveltem őket. Könnyes búcsút vettünk egymástól és Manuel kivitt minket a reptérre. Hamar elment az idő LA-ig. A fiúk már kint vártak a reptéren. Videóra vették a nagy "érkezésünket". A reptéren hirtelen rajongók tömege lepte el a folyosót. Shawn és a fiúk mosolyogva meg persze ökörködve csináltak egy-egy képet néhány őrülten sikítozó tinivel. Lepacsiztak majd Shawn átkulcsolta ujjaival a kézfejemet és átvezetett a tömegen. Hát igen..ezzel jár ha egy hírességel jársz. Otthon alig vártam, hogy egyek már valami normális kaját. Ezért össze dobtam valamit és mint aki ezer éve nem evett neki estem ebédemnek. Már harmadjára szedtem újra. Cameron velem szemben a pultnak támaszkodva nyitott szájjal bámult. Shawn pedig mutogatta a képeket a többieknek amiket Kanadában készítettünk.

- Hogy fér beléd ennyi kaja?
- Nem tudom. Én is megkérdeztem már párszor magamtól. De soha nem találtam rá választ. Most valahogy jól esik... - Cam szemöldöke össze rezzent.
- Öhm...nem akarlak megijeszteni vagy valami - nézett rám én pedig csak még egy adag spagettit nyomtam a számba majd felhúztam a szemöldököm.
- Ha azzal akarsz jönni nekem, hogy terhes vagyok akkor rohadtul tévedsz. - néztem rá. A többiek egyesével fordultak felénk. Képtelenség kifejteni milyen fejet vágtak.
- Khm..baj van? - lépett mellém Shawn

- Jó én csak úgy mondtam! - tette fel a kezét Cam

- Nincs semmi gond. - válaszoltam mosolyogva
- Akkor rendben van. Holnap be kéne mennem a kiadóhoz. Ha gondolod eljöhetnél velem.
- Rendben. - mosolyogtam

A nap nagy részét lustálkodással töltöttük. Este liveoltunk a fiúk rajongóinak. Élőbe nyomattuk a sok hülyeséget. Shawn próbált valami értelmet is bele vinni azzal, hogy elővett egy gitárt és játszani kezdett. Mindannyian együtt kezdtünk énekelni. Csak, hogy Nash hatalmasat bakizott mikor össze keverte a szöveg sorrendjét. Így mindannyian sikeresen elrontottuk és nevetni kezdtünk. A kommentek sorra jöttek. Mikor kellőképp ki röhögtük magunkat akkor kérdezz-feleleket hirdettünk meg. Sorra jöttek az izgalmasabbnál izgalmasabb kérdések a rajongóktól. Tőlem is kérdeztek...na meg megjelentek az utálok. Azokat inkább átpörgette Cam. Végül elköszöntünk és megszakítottuk az adást.

Fürdés után a nappaliban nekiálltunk filmezni. Pattogtattunk kukoricát és elfoglaltuk az összes létező helyet. Valami akció filmet raktak be. A fele filmnél a csapat nagy része már csurgó nyállal horkolt. A film vége fele én is elaludtam.

Sziasztok! Itt is a kövi rész. Remélem tetszik. Kritikát szívesen fogadok.
Puszi, Calipso!