Szobatárs? [JiKook ff.] |•Szünetel•|

3.rész

Első reggel az új dormba

Csendes az egész ház, a fiúk még mind alszanak, csak a madárcsicsergést lehet hallani. Reggel 8 óra körül hatalmas csörömpölés hallatszik lentről. Jimin, Namjoon és Hoseok a kíváncsiságuk miatt kilépnek a szobájukból, majd a folyosón találkoznak.

-Hallottátok ti is?-kérdezte J-Hope kicsit aggódva. Erre a kérdésre Jimin csak bólintott egyet és lassan elindult a lépcső fele. Namjoon persze egy kis szarkasztikus megjegyzést tett:

-Neem, nem hallottunk semmit. Azért jöttünk ki.-mondta kuncogva.

A fiúk már sétáltak le a lépcsőn, mikor az utolsó lépcsőfokról is leléptek újra halottak valamit, ezért elindultak abba az irányba ahonnan a zajt hallották. Egyszercsak meglátták Jin hyungot, aki a konyhában mesterkedett.

-A jó Istenért Jin. A frászt hoztad ránk!-mondta Hoseok kacagva.
-Nem is láttam a konyhát, még a menedzser sem említette mi hol van.-mondta értetlenkedve Namjoon.
-Nembaj Mon, nem vártuk el tőled, hogy tudd. Én viszont megtaláltam és már kész is a reggeli, szóval menjetek szólni a többieknek!-szólt Jin hyung.

A fiúk elindultak felfelé a lépcsőn, mindenki bement a saját szobájába és felébresztette társát. Jimin benyitva a szobájába egy ágyon ugráló Taehyungal találja szemben magát, vetett egy pillantást az előtte lévő fura szerzetre majd kifordult a szobából. Ezután elindult a maknae szobája felé, az ajtóhoz érve kopogott azon, de nem érkezett válasz. Ezt követően benyitott a szobába és egy aranyosan szuszogó angyalt látott az ágyban.

Jimin szemszöge

Jungkook ajtajához érve bekopogtam, de nem kaptam választ. Kicsit gondolkodtam magamban.
Vajon most bemenjek, vagy csak kopogjak tovább? Ki tudja azért nem válaszol mert valami baj van? Neem, remélem nincs semmi. Akkor inkább benyitok biztos ami biztos.
Benyitottam a szobába, és megláttam életem legkedvesebb emberét. Olyan aranyosan aludt, nem volt szívem felébreszteni. De muszáj volt. Még néztem pár másodpercig majd odasétáltam hozzá és elkezdtem simogatni a vállát. Nyöszörögni kezdett amin akaratlanul is elmosolyodtam. Olyan aranyos. Még mindig simogattam a vállát és nevén szólítgattam, ezt követően észrevettem, hogy fülhallgató van a fülében, így nem hallhatta ahogy szólongattam. Nagy nehezen felébredt és felém fordult.

Fáradt tekintete is olyan tökéletes. Rám tekintett és én elmosodtam.

-Jungkook..gyere, kész a reggeli. A többiek valószínűleg már csak ránk várnak. -mondtam lágyan.
-Jólvan naaa.- mondta elnyújtva.

A fiú kikelt az ágyból, magára kapott egy szürke melegítőnadrágot. Ez idő alatt lehetőségem volt a szempárommal végigfutni a testén. Nagyon kidolgozott. Elbámultam magam előtt, ez tarthatott akár egy percig is, mikor azt hallottam, hogy Jungkook szólongat.

-Jimin! Hahó.. Hallasz?-mondta kissé idegesen. Csak bólintottam egyet és elindultam az ajtó felé. Kiérve azon a lépcső felé vettem az utat, Jungkook jön mögöttem és mikor a konyhához érünk megszólal Jin.

-Na végre, Suga is hamarabb kelt fel, már meg ne haragudj Yoongi.-mondta belenevetve a végébe, persze ezt az említett nem is hallotta meg. Mi is helyet foglaltunk az asztalnál és csendben elfogyasztottuk a finom reggelit amit Jin készített. Ezt követően telefon csörgését hallottuk, a menedzser az.

-Sziasztok fiúk, remélem már mindeki fent van. Annyit mondanék, hogy most van 3 szabadnapotok. Ez idő alatt azt csináltok amihez kedvetek tartja.-ennek nagyon örültünk, hisz rég volt ennyi szabadidőnk.
-És van még egy valami. Jegyeket kaptatok a közeli vidámparkba, szóval  kezdjetek el készülni mert 10kor ott lesz értetek a kocsi.-mondta, majd le is tette. Meg sem tudtuk köszönni. Tae megőrült és elkezdett rohangálni. Gyorsan beraktuk a koszos tányérokat a mosogatógépbe, és mindenki ment öltözni. Bementem a szobába és felkaptam a térdnél szakadt farmeromat egy LA-s trikóval és felvettem hozzá az AirJordan cipőmet. Ezután elmentem a fürdőbe, hogy kezdjek valamit a hajammal, beálítottam, de nem tetszett így fejemre vettem egy sapkát. Mikor kiléptem a szobába láttam, hogy V ugrál az ágyon és ordibál, nem lepődtem meg, de inkább kimentem a szobából. Mielőtt kiléptem a szoba ajtaján még mondtam neki egy mondatot.

-Háromnegyed tízre legyél kész, különben itt hagyunk, jó?!
-Oké oké értem. De most menyi az idő? -kérdezte
-08:47.-mondtam, majd avval a mozdulattal ki is léptem a helységből. Miután becsuktam magam mögött az ajtót a legfiatalabb szobája felé vettem az irányt. Mikor odaértem bekopogtam.

-Ki az?-jött a kérdés a szobából.
-Jimin vagyok, bejöhetek?-kérdeztem.
-Persze, gyere csak!- mondta és evvel a lendülettel be is léptem a szobába. Mikor becsuktam az ajtót és megfordultam egy ágy szélén ülő angyalt láttam. Farmerban, fehér pólóban, Timberland bakancsban és egy piros sapkával a fején ült az ágyon törökülésben. Éppen játszott valamit, de nem tudom mit, ezért rá is kérdezem:

-Amm, mivel játszol? -kérdeztem érdeklődve, hogy ne legyen csend közöttünk.
-Ez az Overwatch! Nem ismered? Ez a kedvenc játékom.
-És hogy kell játszani? -egyáltalán nem érdekelt, csak hallani akartam ahogy beszél. Nem tudtam másra gondolni, csak arra hogy ha nem kéne titkolnom az érzéseimet és viszonozná, most mi történhetne..