A 7 Herceg [Kim Taehyung ff.] → SZÜNETEL

♦3.rész - Kim Taehyung!♦

Nyár közepét írunk, és a helyzetem valóságos katasztrófa. Hogy miért? Csupán csak azért mert a hercegek elviselhetetlenek, egyik finnyásabb mint a másik. Sajnos az étkezési szokásaikat elég jól kiismertem, és elég bosszantó hogy sosem felel meg nekik semmi. Eun-ah udvarhölgy pedig úgy kezel mint valami koldust. Szánakozik folyamatosan és úgy osztogatja a teendőimet mint ha ő lenne a Mindenható. Minhyuk, nos ő nem hajlandó az első koronaherceget szolgálni, és folyamatosan csak a viták mennek. A legrosszabb a negyedik koronaherceg akibe folyton beleszaladok. Ő mindig megszid én pedig folyton kiabálok vele, aztán ő is velem. Az első koronaherceg pedig lusta mint mindig, és a felsőbb rendű lányokkal szórakozik. Az egyetlen amelyik tisztel az Namjoon, bár nem értem miért. 

- Hé, te mihaszna arrébb mennél az útból? - hallom meg Jungkook hangját a hátam mögül.

- Mi lenne ha szépen beszélne velem Jungkook negyedik koronaherceg? - kérdezem gúnyosan, de még mindig nem fordultam felé. 

- Te csak egy koldusként ide kerülő cseléd vagy, nem fogok veled szépen beszélni. - mondja, mire megfordulok és rátaposok a lábára.

- Remélem eltört! - vágom hozzá, és elsietek mellette.

- Te liba! Ezt még megbánod nagyon! - kiabálja. 

Igen, így állunk. Ennyire utáljuk egymást, mindketten kinyírnánk egymást ha tehetnénk.

Már épp fellélegeztem volna a fal mellett mikor megjelent Kim Taehyung. Illemből meghajoltam,mert különben a fejem elválna a nyakamtól. Viszonozta a köszönést majd,közelebb jött hozzám.

- Jó hírem van Mina. - néz a szemembe.

- És mi lenne a jó hír Felség? - kérdezem, és a gyomrom összerándul.

- Vége a próba idődnek, engem fogsz szolgálni. - mondja,majd közelebb hajol a fülemhez. - Csak is engem!

Na ettől féltem! Éreztem ahogy az összes pír elhagyja az arcom, és olyan fehér leszek mint a mögöttem álló fal. Őt kell szolgálnom? Szóval nem csak udvarhölgy leszek...hanem az ágyasa is?! Igen ez azt jelenti. Mindig is sajnáltam az udvarhölgyeket, hiába adták magukat szívesen bármelyik hercegnek. Szerintem botrányos, hogy a hercegeknek minden irányból gyerekük születik. Mondjuk, az itteni hercegekre ez nem jellemző ahogy elnézem őket.

Mély levegőt vettem és legyűrtem az összes keserűséget amit éreztem jelen pillanatban.

- Felség. - hajolok meg.

- Az udvarhölgyeim megmutatják az új szobádat. - mondja komolyan, de a szemében boldog csillogást látok.

Bárcsak hallgattam volna Minhyukra! Tényleg ő hol van? Ijedten néztem körbe, de sehol sem láttam Minhyukot.

- Ha Minhyukot keresed, az új szobád őrzi. - mosolyodik el,majd elégedetten tovább megy. Az én állam pedig egy hatalmasat koppan. Hogy mi van?? Megemelem a ruhám, és sietve futok a hercegi oldalra, ahol meg is pillantom Minhyukot.

- Minhyuk! - szaladok felé, mire ő ijedten néz rám és megindul felém.

- Hercegnőm, mi történt? - kérdezi rémülten.

- Könyörgöm Minhyuk szöktess meg innen! - kérem őt.

- Ahogy óhajtja, de még is mi történt?

- ÉN VAGYOK KIM TAEHYUNG ÁGYASA! - sírom el magam.

- HOGY MI?! - akad ki Minyhuk.

Nem szólók semmit csak nézek rá, és reménykedem jól értett mindent. Minhyuk hirtelen elkapta a derekam, és magához szorított, de tartása feszült volt. Ahogy meghallottam az udvarhölgyek vihogását, tudtam hogy Kim Taehyung közeledik, és Minhyuk védelmez.

- Lee Minhyuk, engedd el az udvarhölgyem! - parancsol rá a herceg.

- Eszemben sincs! Ő még mindig Palhe hercegnője, nem csinálhat belőle ágyast! - mondja Minhyuk.

- Ő már nem Palhe hercegnője, és inkább hálásnak kéne lennie hiszen megmentettem az életét. - mondja Taehyung.

- Nem kértem hogy mentsen meg, és főleg nem azt hogy alázzon meg! - fordulok a herceg felé.

- Ha szülsz egy trónörököst nekem, akkor visszaadom a címed. - mondja, mire én felháborodok és kitépem magam Minhyuk szorításából, majd megállok Kim Taehyung előtt és lekevernék neki egy hatalmas pofont,de elkapja a kezem.

- Meg próbálsz megütni hercegnő? - kérdezi gúnyosan.

- Gyűlölöm önt Felség! Gyűlölöm Kim Taehyung! - kiabálom, majd kitépem magam a szorításából, és elsietek mellette.

Micsoda egy pofátlan és beképzelt herceg ez! Inkább fejezzenek le de ezt nem csinálom. Megszököm tőle, nem fogok itt maradni és szolgálni ezeket! AZ összes őrt félre löktem, és egészen a falig futottam, hogy megszökhessek. Elkezdtem mászni, és próbáltam a lábammal olyan biztos pontot találni, hogy ne essek le, de persze ezek az átkozott téglák mind mozogtak és megcsúszott a lábam, és már zuhantam is le,egészen Kim Taehyung karjaiba. 

- Tőlem nem tudsz elszökni Mina. - mondja, majd letesz a lábaimra.

- Pedig egyszer megfogok! - mondom, de a herceg csak mosolyog. - Mindenesetre köszönöm, hogy volt olyan kedves hozzám,hogy nem hagyta kitörni a nyakam! 

- Igazán semmiség. - néz mélyen a szemeiben. - De a büntetés még jár. - húzza gúnyos mosolyra ajkait.

Tátott szájjal bámulok rá, képes lenne megbüntetni? 

- Küldök majd valakit érted,ha eldöntöttem milyen büntetést rovok ki rád. - közli, és azzal sarkon fordul, majd elmegy.

Hát ezt nem hiszem el! Micsoda egy idióta vagyok! Uram ég, egyszer felakasztanak.

Csak álltam, és bámultam Kim Taehyung távolodó alakját, de ugyan akkor megláttam a negyedik koronaherceget. Az összes létező ember, messze kerüli őt, ha lehet rá se néznek, de én még is csak nézem. És ezt észre is veszi, elkapom a tekintetem róla, és egy teljesen más irányba indulok el, noha tudom hogy utánam jön. 

- Hé, te koldus állj csak meg! - szól utánam. Koldus? Én? Hát lesheted mikor fordulok meg Jeon Jungkook.

- Azt mondtam állj meg! Vagy talán nem hallasz? - ragadja meg a karom és maga felé fordít.

- Nem vagyok koldus, és süket sem felség! Nem fogok hallgatni arra ami nem vagyok! - háborodok fel, mire elenged.

- Pff, megérdemled, hogy így hívjalak. Ráadásul az imént akartál megszökni. - bök rám a mutatóujjával. Én pedig megfogom az ujját.

- Nem illik mutogatni. - mondom, úgy hogy a szemeibe nézek. - Mellékesen felségednek semmi köze hozzá, hogy mit teszek. - engedem el az ujját.

- Ha még egyszer hozzám érsz megbánod! - mondja fennhangon. - Jól jegyezd meg, Mina kolduskisasszony, hogy én is megbüntethetlek. - vágja a képembe.

- Inkább csiszoljon a természetén,mert az emberek elviselhetetlennek tartják a bunkó és lenéző viselkedését! - hagyom ott őt, de nem telik bele fél perc már is a nyomomba van.

- Kössünk egyességet.- ajánlja fel.

Egyesség a negyedik koronahercegtől?