Te vagy a jobbik felem

Tùra 2.

(Kissé késve, ezzel is, de itt van végre a folytatás. Kicsit rövid, de reményeim szerint olvashatò. 😊)

A fotòzàssal akkor hagytam fel mikor elkaptam egy gyengéd pillanatot N és Ken közt. Aranyosak voltak nagyon. Főleg N ahogy piruldozott mint egy pattanásos tini az első randijàn.
Eltàvolodva tőlük foglaltam el magam azzal, hogy megpróbáltam tàbortüzet rakni. Lassan haladtam, mert mindig talàltam kivetnivalót benne ezért újra kezdtem. Na persze nem gyujtottam be, azt majd este vagy amikor akarják. Nekem igazán mindegy volt a dolog.
Hyuk-èk csak beszélgettek hármasban. Nagy egyetèrtèsben voltak. Gyanús is volt a viszonylagos csend ami körülvette őket. Na persze mivel én közelebb voltam hallottam őket. De mert nem akartam belefolyni a dologba és nem is volt kedvem beszèlgetni így nem szóltam.
Mire végre elkèszültem addigra N is beüzemelte a kis főzőt vagy mi az isten volt az amit magával cipelt. Állítása szerint azért ha nem sikerülne tàbortűznèl főzni. Ő tudja.
Mindeközben természetesen vettek minket a kameràk.
Nos igen, Ken és N nem a semmiért volt távolabb.
Őszintèn? Kicsit irigylem őket. Sőt, azt hiszem még Hyuk-èkat is hogy Hongbin-al olyan jól kijönnek. Nem mondom, hogy én nem jövök ki jól Ravi-val, csak... A mi kapcsolatunk nagyon nincs olyan szinten mint a többieké.
- Na akkor most alkossunk valamit enni. - N máris kiadta mindenkinek a feladatát. Ken és Ravi gyùjtsam majd meg a tàbortüzet, én a kis főzőt üzemeltetem és sütöm amit a tűznél nem tudunk, Hyuk előkészít míg Hongbin pakolja az ételt amit a tűznél is tudunk főz is illetve sütni.
Bàtran kijelenthetem, hogy nálunk bénàbb banda nincs a földön. Miért? Hát csak mert amit mi leműveltünk az kész komèdia volt. Elhülyültünk mindent. Igen, még én is. Még abból is vicc volt csinàlvalami, hogy majd be fagyott a seggünk ahogy az idő hűlt.
Utoljára akkor törtünk ki eszement vihogàsban mikor valami óriási rovar közènk repült. N és Hyuk visìtva ugrott fel és rohant odébb, utána jöttem én. Aztán Hongbin akarta agyon csapni a rovat, Ravi meg ezt akarta megakadàlyozni. Ebből következett, hogy kergetőzni kezdtek és a végén Ravi megbotlott, nekem jött és elvàgòdtunk.
- Jól vagy biztosan? - ez kb fel órával lehetett már az eset után mikor Ravi sokadjára kérdezte meg tőlem miközben hátam mutattam neki sàtrunkban. Hongbin és Ken már eloltotta a tüzet, Hyuk alszik, és fogadni mernék N is ha hagyják.
- Jól. - vàlaszoltam csak magam módján, hozzám mèrten szűkszavúan. Tudtam, hogy nem fogja csak úgy szó nélkül hagyni.
- Hát ezzel nem nyugtattàl meg. - s igazam lett. Igazàbòl jólesik mikor így aggódik értem. Miért? Mert úgy érzem figyel rám s nem csak kötelességből. - Nagyot estünk, ráadásul elég rendesen beütötted a fejed. - ő igazán godoskodò. Néha elgondolkozom, hogy bűn és ha élvezem, hogy gondoskodik rólam. Folyton aggódik és ez bennem reményt kelt. Nem akarom, tiltakozom ellene, de az érzés mégis megrepeszti a  magam köré épített falat s bekùszik a rèsein a szívemhez.
- Folyton aggódsz. Nem kellene. - biztos azt hitte, én is, hogy nem fogok megszòlalni. De megtettem. - Bárkivel megeshet egy ilyen.. apròsàg.
- De te nem vagy bárki. - fáj ahogy kiejti ezeket a szavakat. Tudom jól, hisz egyikünk sem bárki, nem egy jelentèktelen személy. - Te a barátom vagy. -  de ez a szó, barát, ez fáj a legjobban s az az érzés melyet hiàba igyekszem elnyomni magamban, nem tűnik el.
Hogy mi ez? Egyszerűen nem is, de komolyan sem, lehetne elmondani, de leìrni sem. Ha körbe írnàm sem lenne könnyebb.
Mikor első alkalommal meglàttam őt, majd talàlkoztunk is, elindult bennem egy èrzés ami az évek előrehaladtával csak nőtt és erősödött. Mostanra pedig már szinte folytogat. Mégsem vagyok képes a tudtára adni. Lett s lenne alkalom mindig, de nem megy.
- Pròbàljunk meg pihenni. - mondod és én ennyitől is nyugodtabb leszek.
- Jó. - bolond szívem fajòn összeszorul - Jó éjt Ravi. - s össze is törik mert tudom egy csepp nem sok még annyi esélyem sem lenne.
- Jó éjt Leo. - kezed vàllamra teszed, ezzel gyògyìrt öntesz darabjaira hullt szívemre - Ha nem vagy jól szólj. - Tudod, hogy úgysem fogok szólni mégis mondod. Szeretlek Ravi.