I'd love to change the world- Stiles Stilinski ff.-Teen Wolf ff. [SZÜNETEL]

🐾9.rész🐾

Sziasztok!Itt is van az új rész!Nagyon sajnálom,hogy rengeteget késtem vele,de már egy külön "részben" elmondtam a hatalmas okát..Na de nem untatlak titeket remélem tetszik..Jó olvasást!😊❤

Puszi és Ölelés: Kinga🍭💕

■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■
Reggel arra keltem,hogy egy védelmező kar öleli át a derekam. Nem kellett sok fejtörés,hogy rájöjjek ki a kar tulajdonosa. Óvatosan megfordultam,és boldogan tapasztaltam,hogy még alszik. Gondoltam,csinálok neki reggelit,így lementem a konyhába.
A seriff éppen a "Beacon Hills News" című hírlapot olvasta.
-Jóreggelt Mr.Stilinski!-köszöntem
-Oh Kim!Neked is!És kérlek szólíts Noah-nak!-mosolygott rám.
-Rendben!-bólintottam
-Stiles még alszik?-kérdezte
-Igen!-bólintottam
-Nekem be kell mennem az őrsre,kaja a hűtőben,kávét főztem le! Nyugodtan egyél,igyál!-kedveskedett-De én most megyek!Szia Kim!-intett,majd kilibbent az ajtón. Én pedig kómásan a hűtőhöz mentem. Vettem ki Bacont,Tojást,Virslit meg vajat. A Tojást a Bacont és a Virslit megsütöttem és két tányérra raktam őket. Csináltam két-két szelet pirítóst,amit megkentem vajjal,és öntöttem kávét is.
Felzsonglőrködtem az emeletre a két tálcát,és lábbal kinyitottam a szerelmem ajtaját. Leraktam a kaját az asztalra és befeküdtem mellé.
-Stiles!Ébredj!-simogattam az arcát,de semmi.
-Stilees!-puszilgattam az arcát
Ő pedig csak nyöszörögve behúzott a takaró alá.
-Hány óra van?-nyitotta résnyire a szemét
-Pont elég a felkeléshez!-csókoltam meg a száját.
-De nem akarok!-húzta a fejére a takarót.
-Csináltam reggelit!-vetettem be az aduászt.
-Valaki reggelit említett?-húzta le a takarót a fejéről és pillanatok alatt felült.
Én csak nevetve indultam meg a tálcákért.
Leraktam elé az övét és a sajátomat meg magam elé.
-Hogy tudtalak így kifogni?Nekem van a legeslegeslegjobb barátnőm!-bókolt én pedig elpirultam.
-Köszö..-de nem tudtam befejezni
-Ide tudnád adni a kávét?-nevetett föl,nekem pedig most esett le,hogy mire ment ki az egész.
Felálltam a kávéjáért és utána bedurciztam.
-Na..Tudod,hogy szeretlek.-húzódott mellém.
-Igen,tudom!-sóhajtottam,majd megöleltem..
Még ölelkeztünk egy kicsit,majd mikor megreggeliztünk,levittük a mosogatni való dolgokat.
Utána felmentünk és filmet néztünk..Na vajon mit?A Star Wars-t.Hurrá.. Igen,egyébként gyűlölöm a filmet,de az mellékes.
Délután kettő körül,kikeltünk,felöltöztünk,fogat mostunk. Én kifésültem a hajam és a hátizsákomat felkapva,elindultunk hozzám.
A házba beérve senkit nem találtam. Biztos dolgoznak. Leraktam a cuccom és elindultunk Scotthoz. Kivételesen otthon hagytam a kocsim,így a barna hercegem Jeep-jével kellett mennünk..Hogy is mondjam?Kifogott az idő az öreg harcoson..
Kereken fél ötre odaértünk az úticélunkhoz. Bekopogtunk és Scott beengedett minket..Bennt már az egész falka várt minket.
Kellőképpen üdvözöltünk mindenkit,és a tárgyra tértünk.
-Tulajdonképpen most mi a terv?-ráncoltam össze a homlokom
-Megpróbáljuk csapdába csapni,és megöljük..Egyszerű,de nagyszerű!-összecsapta a kezét az alfám.
-Hogy akarsz ennyire egyszerűen megölni egy Kanimát,Scott? Ezt még te sem gondolhattad komolyan!Hamarabb elkábít,mint ahogy te levegőt veszel..Ez nem ilyen könnyű!-magyarázott Liam..
Scott csak rosszallóan megrázta a fejét,hogy a piszok bétája már megint megkérdőjelezi a szavát.
-Liam,mi lenne ha nem szólnál bele mindenbe?-csapott az asztalra.
-Fiúk!Csigavér! Nem ez a megoldás!-közbeszólt a Banshee is a beszélgetésbe.
-Tudjátok mit?Nem kérdeztem semmit! Majd mindent megtudunk Dereknél..-sóhajtottam.
Mindenki beleegyezően bólintott,mert senkinek nem volt jobb ötlete..
A maradék időt beszélgetéssel töltöttük el,de hat előtt pár perccel,Derek masszív vasajtaja előtt ácsorogtunk és vártunk a vendégszeretet mágikus varázserejére,de a férfi még csak arra sem méltatott,hogy kinyissa előttünk a több tíz kilós ajtót. Na mindegy. Nem ezért jöttünk ide..
-Mindenki itt van?-kérdezte mogorván,köszönés nélkül Derek.
Egyhangúan elmormoltunk egy "igen"-t.
-Csodás!-összecsapta a tenyerét és belekezdett a mondanivalójába.-Szóval..Minden héten kapunk pár halálesetet,ami a Kanimához köthető. Általában forgalmas helyeken bukkan fel..Egy-Egy házibuli alkalmával,vagy Beacon Hills szórakozóhelyein..Szerintem a legközelebbi célpont a Melegbár lesz. Szóval a legközelebbi partin ott kell lennük,és el kell kapnunk..-végig szájbarágósan magyarázott nekünk.
-És hogy akarod megölni?-felvetettem a régóta sarokba bújtatott kérdést.
-Én személy szerint a nyakát akarom elmetszeni..-játszadozott Derek a gondolattal.
-Oké.. Azt rögtön gondoltam..-forgattam a szemem- De tényleg Derek..Ezzel ne viccelődj túl sokat,hisz a volt legjobb barátomról van szó.- szidtam le a férfit
-Kimberly,ezzel csak az a legnagyobb probléma,hogy egy gyilkos merényletben nincs helye érzelmeknek.. Maximum a gyűlölet és a düh a két elfogadott dolog. De azon kívül semmi.. Ja és ,hogy elkerüljük az esetleges "meggondolom magam és kiszállok" variációt.. Ha ki akarsz szállni,a családod meghal..-fenyegetett meg
-Mi?-kérdeztük egyszerre Stiles-szal. 
- Máshogy nem lehetek száz százalékig biztos.. Sajnálom skacok, de nem tehetek mást. Túl sok ártatlan ember halt már meg.. Nem kell még több.- rázta a fejét..
-Azt kell mondanom,hogy teljes mértékben igaza van.- mondta Scott.
-Te megöletnéd a családom?-ordítottam le a fejét..
-Nem erről van szó! Csak túl nagy a kockázat!- emelte meg a hangját.
- Á! Értem én.. Nem bízol bennem. Gondoltam rögtön! Mert Kimberly Posey mindig mindent elront. Tudom én,nyugi!- sírtam el magam.
- Fejezd már be a hisztit!- dörrent rám Derek. Ennyi kellett a farkas énemnek, kitört belőlem, mint az ablaküveg, ha kővel dobálják. Elszakadt az emberi gátlásom, és úgy éreztem emberfeletti hatalmat kaptam. Nem volt az a földi dolog ,ami megakadályozhatott volna a célpontom szétmarcangolásában. Ki is volt a célpont? Derek. Derek Hale. A legönfejűbb, legundokabb, legmorcosabb és a legkegyetlenebb személy,akit jelen pillanatban ismertem. Nekirontottam és ott ütöttem, ahol értem.. Karmoltam, haraptam,rúgtam. Csak arra eszméltem fel,hogy az alfám rám üvölt.
Ezzel egy időben Stiles ordította a nevem. Megráztam a fejem, visszaváltoztam és gyorsan leugrottam  Derek félholt testéről.
-Kim! Te normális vagy? Meghalhatott volna!- vont felelősségre a barátom.
-N-Nem tudom mi történt velem. Csak elborult a fejem! Sajnálom!- néztem elkeseredve,ahogy Scott felkaparja Dereket a padlóról, majd kisegíti az ajtón és gondolom Deaton-hoz viszi. Stiles pedig gyorsan utánuk ered, és még egy csalódott pillantás után,kilép ő is a vaskos ajtón.
Ettől féltem... Hogy egyedül maradok. Hogy szörnyeteg leszek. Hogy elveszítem Stilest.. 
-Srácok! -fordultam Lydia, Kira és Liam felé, de ők is felháborodottan elmentek. 
Mért kell mindig elcsesznem mindent? Mért engedek szabad utat az igazi énemnek,akaratomon kívül? El sem kellett volna költöznünk. Talán még mindig boldog lennék Jackson mellet.. Együtt nevetnénk értelmetlennél értelmetlenebb dolgokon. Együtt Lacrossoznánk minden délután..

De sajnos minden megváltozott. Minden..