SasuSaku: Váratlan szerelem

Multam

Sakura

-Nem történt semmi ! Amint  megtalált már jöttünk is vissza!

-Persze-persze! Hiszi a piszi!

-Ino!!! Ha szabad tudnom mire gondoltál?

-Használd a fantáziád kislány!!

-Jajj Istenem Ino mikre nem gondolsz! Na szia én mentem! Jó éjt!

-Pápá! - hazaérek és lehúzom a cipőmet át öltözök és bezuhanok az ágyba.. A nénikémnek nem szólok mert már biztos alszik . Reggel mikor kinyitom a smaragdjaimat ismét szemembe tűnik hogy a nap bejárja a szobát de most mintha egy árnyékot is látnék mintha Sasukéé lenne. Kinéztem az ablakon de rá kell jönnöm hogy csak hallucinálók. Lemegyek a konyhába nénikém érdeklődően csillogó szemeivel találom szembe magam.

-Jó reggelt kincsem! Jól aludtál? Hogy vagy?

-Jó reggelt! Igen köszönöm kérdésed jol aludtam és jól vagyok. Te??

-Én is! Mi volt a kiránduláson? 

-Jézusom nénikém! Rendőrnek készülsz? Sok ennyi kérdés egyszerre! -mondom nevetve

-Bocsi! Na de mi volt a kiránduláson?

- Fürödtünk és beszélgettünk. Találtam egy szuper helyet. Gyönyörű onnan a naplemente!

-Az egyetlen hely ahonnan csodálatosan látszik. Azt a helyet találta meg anyukád is kiskorában - kissé elszomorodok reggelizek és elindulok az iskolába . Mikor a suli kapuja előtt állok hallom hogy Sasuke ismét a nekem szól. ( olyan jó hallani a nevem a szájából ^.^) Megfordulok hogy lássam. Azt hittem hogy randira hív vagy valami de nem. El akarta kérni a házit mivel nem csinálta meg. Kellet nekem reménykedni 😒 azért hogy ne legyek rossz odaadom neki mivel megcsináltam a románt már két napja mivel nem volt román óránk már 4 csodás napja. Bemegyek az osztályba és beszélgetek Inóval és Hinatával.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sasuke 

Sakura ideadta nekem a füzetét hogy írjam le tőle a házit. Aranyos ez a lány és kedves pont mint az én gyerekkori Sakum.  Beérek Saku után az osztályba és leírom a házi feladatot odasétálok a padjához és leteszem a füzetet. Szimpla jeges semmitmondó tekintettel belenézek a szép smaragd szemeibe és odaszólok egy szimpla jeges ' köszönöm'-öt és vissza megyek a helyemre. Hogyha tényleg ő az a Sakura aki gyermekkori szerelmem volt ( és még mindíg az csak próbálom nem kimutatni ^^) kell tudja a választ a kérdésemre. Sakurának volt régen egy balesete és utánna nem ismert fel azt hittem hogy abba az érzésbe belehalok, rá két hétre el kellet jönnöm a szüleimmel ide Tokióba az Uchiha és az Uzumaki cég érdekében. Ha érezne irántam valamit akkor sem jöhetnék össze vele mert....miért mindíg itt lyukadok ki!?  Nem akarok erre gondolni. Nah....mindegy majd elhívom fagyit enni és felteszem neki a kérdésem.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sakura

Sasuke odajön fagyos tekintettel megköszöni a füzetet 3 másodpercre belenéz a szemembe és utánna visszamegy a helyére. Elkezdődik a fizika óra Kakashi tanár úr bejön az osztályba elkészíti a naplót a hiányzók beírására utánna felteszi a nagy kérdést: Írtatok házit? Azt veszem észre hogy Naruto értetlenül néz és végül megszólal:

-De tanár úr  a házit nem írják hanem isszák! - a sensei egy nagyot csap a fejére Narutónak leesik az hogy a tanár bizony a házi feladatra gondolt. Át ismételtük az egész évi leckét a félévire. Az óra után Sasuke kihív az udvarra. Fogalmam sincs hogy miért. Kiértünk és: