Pszichopata Styles

Első évad: Második rész.

Sokáig csak ültem az ágyon és magam elé bámultam,még elég erőt nem vettem magamon ahhoz hogy felálljak. Lassú nem túl magabiztos léptekkel először az asztalhoz lépkedtem. Nem sok minden volt rajta; Egy elsősegély nyújtó doboz, egy újság és egy olló. Az újság felkeltette a figyelmem így a kezem közé vettem azt és olvasgatni kezdtem. Pár oldalon keresztül semmi érdekeset nem találtam majd egy cikk felkeltette a figyelmem

Elszökött az elmegyógyintézetből a többszörösen körözött gyilkos.

Össze ráncoltam a homlokom. Nem olyan régi újság talán szerencsés vagyok hogy Harry talált rám és nem a gyilkos. Lassan vissza tettem az újságot a helyére és az egyik ajtóhoz fordultam. Kezem a kilincsre raktam és lassan kinyitottam azt, egy lépcső sor vezetett lefelé kevés fénnyel. Nyeltem egyet és kapcsolót kerestem,amint megtaláltam felkapcsoltam de nem segített sokat. Vettem egy mély levegőt és lassú léptekkel elindultam le. Mikor hallottam hogy a másik ajtónak kattan a zárja. Vissza néztem az ajtóhoz mikor megláttam Harryt.
-Te meg mi a frászt keresel ott?hm?!-kiabált idegesen. Nyeltem egyet majd lassan vissza mentem a szobába és elé álltam.
-Én csak..unatkoztam és gondoltam szét nézek-mondtam halkan és össze rezzentem ahogy becsapta az ajtót majd bezárta azt is. Vettem egy mély levegőt
-Soha..de Soha ne menj le oda. Világos?-kérdezte én pedig helyeselve bólintottam.
-Ha már annyira unatkozol segíts nekem-mondta és kiment a szobából-gyere-utasította én pedig sietve követtem őt. Egy kis otthonos házban voltam. Aranyosan volt berendezve csak az az egy szoba volt olyan zárt ahol én voltam.
-Huh..-néztem körbe a házban
-Ja-mondta majd felvett egy láncot a földről.
-Az minek?-kérdeztem
-ne kíváncsiskodj-mondta majd kiment az udvarra én pedig követtem őt egy nagy fáig.
-fel kell másznod a láncol és arról az ágról lógasd le-adta ki parancsnak, vettem egy mély levegőt majd felmásztam egy biztos pontig ahol feladta a láncot én pedig feljebb mentem.
-Nem félsz itt egyedül hogy erre jár a gyilkos és megöl?-kérdeztem.
-Célra törőbben és ridegebben nem tudtál volna fogalmazni?
-Mindenbe bele kötsz?-kérdeztem vissza
-Kérdésre nem illik kérdéssel válaszolni-mondta én pedig megforgattam a szemem.

-mert te nem azt csináltad?
-én megtehetem-mondta vigyorogva én pedig kissé meg ráztam fejem majd felültem két ág közé és kibiztosítottam a láncot és elkezdtem lelógatni óvatosan hogy ne hogy megüssem vele

-Amúgy meg nem,nem félek tőle,ha volt esze már messze jár-mondta miközben elkezdtem lemászni a fáról de egy ponton nem mertem leugrani. Felsóhajtott majd oda jött hozzám én pedig a karjaiba ugrottam. Finoman hozzá simultam testéhez így éreztem kidolgozott felső testét és kockáit. Szemeink találkoztak és elmélyülten néztük egymást még el nem engedett és össze láncolt szemöldökkel sietett be a házba. Egy ideig csak álltam és néztem őt majd bementem utána.
-Miért vagyok abban a szobában ha ilyen a lakás? Ha már "fogva tartasz" legalább had legyek máshol is mielőtt meghalok ott-mondtam
-Ha meghalnál hidd el hogy az nem ott történne-mondta-De rendben legyen,aludhatsz a szobámban még én a kanapén vagyok.
-Nem szeretnélek a kanapéra száműzni-mondtam
-Hát te tudod de arra készülj hogy szeretek mesztelen aludni-Vigyorgot majd a nappali egyik sarkában lévő kialakított box babához mentem és szabad kézzel ütni kezdte még én csak pirulva álltam és néztem Őt. Istenem hogy keveredtem én ide?