Örökre, És Azon Is Túl (Befejezett)

Meglepetés rész, Epilógus

Sziasztok Imádottaim!❤

Hát ez is eljött...az utolsó-utolsó rész. Sajnálom hogy ennyit kellett várni rá de ki kellett még találnom egy két dolgot a részhez na meg hogy stimmeljem majd a folytatáshoz is. Szóval mielőtt elkezdeném a részt szeretném megköszönni hogy ennyien olvastátok és támogattatok! Nagyon, nagyon, nagyon köszönöm! Remélem ezek a számok csak tovább fognak növekedni. Mikor belekezdtem ebbe a történetbe alig olvastátok páran és hát nem tagadom hogy meginogtam kicsit hogy valamit nem jól csinálok mert nem igazán növekedett az olvasottság. De valamiért egyre többen olvastátok és ez felbátorított hogy folytassam. El sem tudom mondani hogy mennyire hálás vagyok nektek. És most itt ülök a gép előtt és az utolsó részt fogom nemsokára begépelni. Egyszerűen nem hiszem el hogy befejezett lesz. Igen tudom hogy megkérdeztelek titeket hogy legyen-e folytatás és sokan írtátok hogy igényt tartotok rá szóval kijelenthetem hogy lesz de úgy döntöttem hogy egy külön könyv formájában írom meg. Nemsokára belekezdek de most elkezdtem két másik könyvet is ezért türelmeteket kérem amíg azokba is bele lendülök na meg persze ott van még az Annie is de ígérem sietni fogok a folytatással.

Akkor jöjjön az utolsó-utolsó rész! Jó olvasást! Imádlak titeket!

❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

"8 évvel később"

Hihetetlen hogy már nyolc év eltelt a második Roxforti csata óta. Azóta minden vissza állt a régi kerékvágásba, sőt bővült a Weasley (George), a Longbottom és a Potter család is. Lavender mellett Luna és Ginny is főállású anyuka lett így felváltva vigyáztak Jeanre és Scorpiusra így Hermione Mágiaügyi Miniszteri posztját megtarthatta. Rengeteg munkája volt Harryvel és Ronnal együtt mivel még mindig fogtak el Denem csatlósai közül párat. A csatát követő második évben egy borzasztó tragédia rázta meg az egész társaságot. Arthur Weasley meghalt. Nehezen, de talpra álltak, de már semmi sem volt olyan, mint régen. Molly arcáról eltűnt a boldogság minden kis szikrája is és csak akkor mosolyodott el mikor meglátta a felé szaladó unokáit. Ez most sem volt máshogyan, ahogy kiment az Odú elé üdvözölni vendégeit.

-Nagyi! -futott oda hozzá Scorpius Malfoy.

-Szia kicsim! -ölelte meg mosolyogva Molly.

-Szia Molly! -köszönt a Malfoy család többi tagja is.

-Sziasztok drágáim! Gyertek csak beljebb. -terelgette a szokásos módon őket Molly.

Már csak a Longbottom család hiányzott, hogy elkezdjék a születésnapokat ünnepelni. Rose Weasley és Nelly Longbottom 9 éves lett és Scorpius három hónappal előttük töltötte be a kilencedik életévét.

-Nagyi! -rontott be a házba az ikrek Alice és Frank Longbottom.

-Már az hittem nem jöttök el a nagyihoz. -mosolygott a rajta csimpaszkodó két gyerekre.

-Szálljatok már le a nagyiról! -mérgelődött Neville gyerekei miatt. -Szia Molly!

-Sziasztok! Gyertek csak.

Egy fél óra múlva már mindenki az igen hosszú asztalnál várta a finomabbnál finomabb étkeket. Vacsora alatt minden gyerek türelmesem és nyugodtan megvárta, míg a felnőttek is befejezik az evést. Ezt még Arthurnak sikerült belenevelnie az összes gyerekbe. Aki pedig még akkor nem született meg az később követte a nagyobbak példáját. Miután befejezte mindenki az evést Molly egy pálca suhintással eltüntetett mindent az asztalról és egy hatalmas három emeletes tortát tett az asztalra mindhárom emeletén egy-egy kilences szám gyertya égett.

-Boldog születésnapot Scorpius, Rose és Nelly! -kiabálta mindenki egyszerre.

Miután elfújták a gyertyákat jól belaktak még a tortából is. Ezek után a gyerekek megkapták az engedélyt, hogy kint a kertben játszhassanak egy csordaként trappoltak kifelé nyomukban Mollyval. A többiek mosolyogva követték a gyerekeket kávéval a kezükben.

-Szeretnénk egy kis figyelmet kérni. -állt fel Blaise és mikor már mindenki rá figyelt folytatta. -Néhány nappal ezelőtt megkértem Pansy kezét és hát persze nem tudott nekem ellen állni és igent mondott.

-Blaise! -csapta vállba Pansy majd küszkén mutatta gyönyörű gyűrűjét.

-Te jó ég! -pattant fel Ginny és kezdte ölelgetni két barátját. -Gratulálok.

Mindenki sorra gratulált nekik persze ebből a gyerekek egy szót sem hallottak annyira játszottak.

-Itt meg mi történt? -ment oda hozzájuk Molly.

-Anya végre elveszi Blaise Pansyt! -ugrándozott Ginny mint egy ötéves.

-Jaj gyerekek. Nagyon örülök nektek. -ölelte meg Molly is a párt.

-Köszönjük. De ez nem minden. Terhes vagyok. -sipította az utolsó mondatát Pansy.

-Végre haver nem lógsz ki az apukák közül. -csapta hátba Blaiset Draco.

-Kössz. -motyogta Blaise.

-Mikor akarjátok megtartani az esküvőt? -kérdezte Hermione.

-Mivel már a negyedik hónapban vagyok minél előbb. -vázolta a helyzetet Pansy.

-Merlinre. -ugrott fel Lavemder. -Rengeteg dolgunk lesz.

-Nem hiszem, hogy nehezetekre fog esni összehozni az esküvőt. -hüledezett Ron felesége reakcióján.

-Mi a baj kereszt? -ment oda Ronhoz Jean.

-Semmi kicsim. Csak Pansy néni terhes és Blaise bácsi pedig el fogja venni feleségül.

Jean csillogó szemekkel nézett Pansyra aki értetlenül nézett Hermionera. Mione elmagyarázta, hogy minden nap beszélt Jean Scorpiushoz mikor még a pocakjában volt és gondolja ezért nézett rá így. Persze Jean továbbította a többi gyereknek a hírt így mind Pansy köré gyűltek és 12 kicsi kézpár simogatta a hasát.

-Jól van, gyerekek hagyjátok Pansy nénit levegőhöz jutni. -terelte el őket Angi.

"2 hét múlva"

Minden készen állt Pansy és Blaise nagy napjára. Mivel Pansy és Blaise szülei sem éltek már így Blaiset Molly míg Pansyt Draco vezette az oltár elé. Egyszerű szertartás volt amit Hermione vezetett az Odú udvarán majd egy hatalmas sátorban tartottál meg a lagzit.

Már este volt mikor Hermione Kisétált az ünneplő tömegből és nézte, ahogy bolondoznak a gyerekek.

-Hát te mit csinálsz itt egyedül? -lépett mellé férje.

-Csak nézelődök. -sóhajtott.

Nemsokára csatlakoztak a többiek is hozzájuk és csöndben nézték gyermekeiket.

-Egy év és Jean és Hugo elsősök lesznek ott ahova mind jártunk. A Roxfortban. El tudjátok ezt hinni? Ott fognak mind tanulni ahol mi is és át fogják élni, amit mi átéltünk. Remélhetőleg csak a jó dolgokat. Új barátokat szereznek vagy éppen ellenséget. Annyi minden történt azóta mióta elsős korunkban mind találkoztunk. Rengeteg rossz történt velünk, de tudjátok mit? Nem cserélnék soha senkivel se. Így volt jó, ahogy volt. Mi mindig barátok voltunk és leszünk jóban és rosszban is. Örökre. -nézett barátaira Hermione.

-Örökre, és azon is túl. -suttogta Draco.

Hát ennyi volt a befejező rész. Kicsit rövid lett de majd kárpótol titeket a folytatás amit már említettem hogy külön könyv formájában írok meg. Hamarosan elkezdem!😉 Imádlak titeket!😍

Pussz. Edi❤