A lány az ablakban

12.

-Emily szemszöge-

A kórházban ébredtem. Már megint. Elkezdtem gondolkozni, hogy mi történt. Majd beugrott, hogy balesetet szenvedtünk, Jason csupa vér volt, majd kirepültem a szélvédőn. Gyorsan végignéztem magamon, a takaró alatt, és láttam, hogy szinte mindenem be van kötözve, vagy éppen gipszelve. A mellettem lévő ágyon Jason feküdt, hasonló helyzetben. De ő még nem ébredt fel.
10 perc várakozás és gondolkodás után bejött az orvosom, aki a lábam miatt is kezelt.

-Hogy érzi magát?

-Fáj mindenem, és zsibbad a lábam.

-Látja, ez egy jó jel. Újra érez valamit a lábában. Valószínű, hogy a sokk hatására történt.

-És Jason hogy van?

-Kómában van. Ön is kómában volt eddig, de szerencsére hamarabb felébredt. Mindkettőjüknek sok pihenésre van szüksége, hogy regenerálódhassanak.

Még beszéltem pár szót az orvossal, majd kiment, én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal. Nagy gondolkodásom közepén Adam jött be a szobába. Néztük egymást egy darbig, majd Jasonre pillantott. Én is rá néztem, és könnybe lábadt a szemem. Már zokogtam, mikor Adam idejött hozzám, és megölelt. Addig símogatott, amíg el nem nyomott az álom.

-Adam szemszöge-

Nagyon fáj, így látni a legjobb barátomat, és Emily-t. Annyit kellett szenvedniük, hogy mostmár igazán megérdemelnék a boldogságot. Ezek a gondolatok pörögnek a fejemben, miközben Emily elalszik a kezemben. Nehéz volt elcsitítani a sírását. Még ő sincs jól, se testileg, se lelkileg, és látnia kell, ahogy mellette fekszik a barátja kómában. Nem csodálom, hogy kiakadt. Egész éjszaka mellettük virrasztottam, így kezd elnehezülni a szemem. Majd elalszok, és végre pihenek egy kicsit.

Arra ébredek, hogy az ingem csupa víz, mert Em a mellkasomon sír.

-Mi a baj Em?- kérdezem, miközben símogatom a haját, és nyugtatgatom.

-Nagyon fáj a lábam, és itt- mutatott a szívére.

Alig értem mit mond, annyira sír. Kirohanok, és szerencsémre pont ott van az orvosa a folyosón. Szólok neki, és visszarohanunk a kórterembe. Nagy meglepetésemre Emily nem sír. De közelebb megyek, és látom, hogy az ágynemű csupa vér. Úgy ahogy az egész ruhája, de főleg a mellkasa, és a lába. Az orvos szólt a nővéreknek, és egy másik sebésznek, és rohantak a műtőbe.

-Jason szemszöge-

Mindenem fáj. Lassan kinyitom a szemem, és körbenézek. A mellettem lévő ágy csupa vér. Nem értem, mi folyik itt. De hirtelen eszembe jutott. A felénk jövő kamion, és utána teljes képszakadás. Te jó ég. Emily. Róla megfeletkeztem. Vajon hogy van? Remélem épségben fekszik otthon. Eközben bejött egy nővér, lecserélni a mellettem lévő ágy huzatot.

-Ki feküdt itt? - kérdeztem.
-Hát nem emlékszik? A barátnője, Emily. Épp a műtőben van. Nem tudjuk mi a baja.

Itt lesokkolódtam. Nem elég, hogy én szenvedek, miattam kell szenvednie újra és újra Emily-nek is. Innentől jobban fogok vigyázni rá. Még ha ez az életembe is kerül.

Köszönöm a sok megtekintést, és vote-ot. Nagyon hálás vagyok érte.
X.X