Változás

Tizenharmadik rész

Másnap bementem a munkahelyemre beadni a felmondásomat. A főnök nem igazán örült ennek, de nem tehetett mást, mint hogy beletörődött. Ezután elbúcsúztam a "kollégáimtól" és hazamentem.
Miután hazaértem kaptam egy üzit Ákostól.

Ákos: Szia ☺ úgy néz ki, hogy apum holnap tud téged fogadni 😉

Én: Ú!! Ez szuper 😍😍 és mikor?

Ákos: Délután 2?

Én: Tökéletes 😉

Ákos: Oké akkor mondom is apámnak ☺ szeretnéd, hogy én is ott legyek? 😉😂

Én: Őszinte legyek vagy kedves? 😂😂
Én: Nem amúgy örülnék neki, ha te is eljönnél ☺

Ákos: Okés akkor ott leszek 😂

Én: És anyuddal sikerült beszélned?

Ákos: Igen..... jövő hét kedden találkozunk vele.

Én: Rendben az nekem is jó. De addig is ne parázz rá jó?

Ákos: Jó jó oké, de hidd el nekem, hogy ez nem olyan könnyű.

Én: Nyugi hiszek neked. És az öcséd? Ő hogy van? ☺

Ákos: Ő nagyon jól van 😂 majd kicsattan az életkedvtől... le se lehet állítani XD

Én: 😂😂😂 mintha az én húgomról beszélnénk.

Ákos: Úgy látszik ez a fiatalok energiája 😂😂😂😂

Én: Ja XD elvihetnénk őket valahova.

Ákos: Milyen okos gondolat. 😉 de hova? 😂

Én: Elvihetnénk őket mondjuk a cirkuszba 😆

Ákos: Jóóóó XD melyik nap menjünk?

Én: Mondjuk most szombat?

Ákos: Okés ezt megdumáltuk ☺😉

Ezután még beszélgettünk egy kicsit, majd miután elköszönt megnéztem az animém új részét és egyet gondolva lementem sétálni Frankie-vel a partra.
Mint mindig most is egész szép volt a kilátás. Szeretek ilyenkor kijönni, mert itt a Duna melletti parkban mindig nagy a nyüzsgés és pezseg az élet. Frankie végig mellettem jött, de még nem mertem elengedni őt.
Nem sokkal a lejövetelem után a korlátnak támaszkodva megálltam nézni a zsúfolt várost.
Nem éppen a legszebb látvány volt, de nekem tetszett. A folyón úszó hajók, a vár és a Citadella most valahogy szebbnek tűntek, mint máskor.
Mélázásomból a telefonom csengése zökkentett ki. A jól ismert csengőhang Dalmához tartozott és miután kivetted a zsebemből fel is vettem.
- Szia Dalma. Mizus? - kérdeztem érdeklődően.
- Szia Dodó. Lehetne egy nagy kérésem? - kérdezte kicsit izgatottan.
- Persze drágám mi lenne az?
- Átjönnél ma hozzánk és tarthatnánk egy dumcsis estét?
- Igen átmegyek, de mi történt? Van valami baj? - kérdeztem kicsit aggódva.
- Nem nem nyugi semmi baj. Csak van egy dolog, amit meg szeretnék beszélni.
- Jó rendben. Egy óra múlva ott vagyok oké?
- Oké - mondta boldogan. - Akkor egy óra múlva. Szióka.
- Szia - mondtam, majd kinyomtam a telefont.
Elindultam a kutyussal haza. 15 perc múlva már otthon is voltam, bepakoltam, majd írtam anyumnak egy SMS-t, hogy Dalmáéknál alszom és hogy ne aggódjon.
Ezután elindultam és kb. 20 perc múlva már Dalmáék háza előtt álltam arra várva, hogy barátnőm mikor enged be.
Nem kellett sokáig várnom. Dalma egyből be is engedett és felvezetett a már jól ismert birodalmába. Leraktam a földre a táskám, majd ránéztem a barátnőmre.
- Na mit csináljunk? Beszélgessünk vagy még szeretnél előtte valamit csinálni?
- Először is nézzünk egy jó kis vígjátékot - mondta picit szétszórtan. - Utána zuhanyozzunk le és majd csak azután beszéljünk. Még fel kell magam készíteni ahhoz a beszélgetéshez - mondta egy mosollyal az arcán.
- Rendben, de akkor én választok filmet - jelentettem ki egy kacsintás kíséretében.
- Felőlem csak tényleg vígjáték legyen - egyezett bele Dalma.
Kerestem a neten, majd beraktam "A maszk" című filmet. Jól szórakoztunk rajta. Nem egy jelenetnél fordultunk le az ágyról a nevetés miatt. Hiába akárhányszor látjuk ezt a filmet, egyszerűen megunhatatlan. A film végén lestoppoltam a fürdőszobát és a fürdős cuccaimmal együtt megindultam a helység felé.
A zuhany alatt is egész végig azon töprengtem, hogy vajon mit akar nekem mondani Dalma. Szinte minden lehetséges választ végig gondoltam. A végén már ott kötöttem ki, hogy lehet elment egy buliba (ami egyáltalán nem megszokott tőle) és ott annyit ivott, hogy lefeküdt egy pasival, aki felcsinálta.
Amint megszültem ezt a gondolatot, azonnal ki is vertem a fejemből. Dalma nem ilyen. Biztos, hogy nem olyan durva dolog. De akkor meg miért volt neki ilyen fontos?
Kimentem a fürdőből és átadtam a helyem barátnőmnek, aki negyed óra múlva ki is jött és bele is kezdhettünk a beszélgetésbe.
- Szóval miről is akartál velem beszélni pocok? - kérdeztem meg tőle, a hangomra erőltetett nyugalommal.
- Hát... Tudod a bátyád osztályába jár Kingának és Dominiknak a testvére, Ádám... - kezdett bele kicsit félénken.
- Igen és? Mi van vele? - érdeklődtem a kelleténél kicsit durvábban.
- Szóval.... tetszik nekem és ő pedig felkért arra, hogy táncoljak vele a szallagavatóján.... - nézett rám izgatottan és félve.
Én ekkor hirtelen lefagytam és azt sem tudtam, hogy mit mondjak erre.

Sziasztok cukorborsóim!
Itt is lenne a következő rész és az említett külön kiadás ezután a rész után fog következni (remélem már sejtitek, hogy kinek a szemszögéből 😉).
Ha tetszett nektek ez a rész (is), akkor vote-ozzatok és kommenteljetek! ^w^
További szép napot drágáim! 😊😘😍❤💋