Beesve

Első nap az Útvesztőben

Amikor reggel felébredtem és felvettem a fehér nadrágom és szűk felsőmet rögtön megbántam, hogy eljöttem ide. Hogyan lehet ebben a ruhában élni? De Mei mondta, hogy ezt a viseletet csak munkához kell felvenni. Rajta tegnap mondjuk egy fehér egybe részes ruha volt. Lementünk a második emeletre egy konferencia terembe ami tele volt emberekkel és mind egy irányba nézett csendben. Leültünk hátra és vártunk. Majd egy fickó lépett fel a színpadra.

- Jó reggelt! - köszönt - Aki még új és nem tudná úgy hívnak, hogy Eric és a cég egyik igazgatója vagyok! - mondta és feltűrte az ingje ujját - Ezen a héten is mindenkitől tiszta és szép munkát várok el! Aki szabályt szeg büntetésbe fog részesülni!! És most nézzük meg a kisfilmünket amit az igazgatóság rendezett össze nekünk! A világosodás vezéreljen minket! - mondta és lelépet a színpadról és azon nyomba elsötétült a terem és kezdetét vette a film. Romokban hevert városokat mutattak és beteg vagy szegény embereket. Közben egy kommentátor elmondta, hogy mi is a feladatunk.

 Azután Mei megmutatta, hogy hol van a közös étkező. Nos az ember azt gondolná, hogy ritka itt az ember de ha bemegy az étkezőbe rögtön rá jön, hogy téved. Egy nagy terem tele asztalokkal és minden kör asztalnál emberek ültek. Beálltunk a sorba, hogy ételt szerezzünk majd amikor kaptam egy adag tojást szalonnával követtem Meit aki egy népesebb asztalhoz vezetett de még pont volt két hely.

- Jóreggelt! - köszöntötte az asztalnál ülőket Mei - Beszeretném mutatni Jennifert! - mutatott rám mire esetlenül intettem

- Üdvözlünk körünkben. Ne aggódj a halál egyszer elragad erről a helyről. - mondta morogva az egyik magas világos barna hajú fiú. Ezt a mondatát elég krípinek találtam ezért egy lépést hátra léptem de amikor látta, hogy kicsit összerezzenek fel röhögött - Nyugi csak hülyéskedtem! James vagyok! - bólintott

- Hát igen ő James... - ült le Mei és én is követtem példáját - Ő ott Ayse - mutatott egy sötétebb bőrű lányra aki vele szemben ült és kedvesen mosolygott - Mellette Su - biccentett egy nagyon rövid hajú lányra - Ő mellette meg a piperkőc Jason és végül James aki már bemutatkozott. Így van a kis baráti csapatunk. 

Rámosolyogtam mindenkire és reggeli végéig csendben ettem. Izgultam? Az nem kifejezés. Reggeli végén elköszöntem Meitől és a többiektől és a lift felé vettem az irányt. Majd felmentem a 21. emeletre amit a tegnap mondtak. Bob már a lift mellet várt és amikor kiszálltam elindult a folyosón egy ajtó felé. Mielőtt benyitottak rám nézett. 

- Három napig leszel bent. Itt kinn csak pár óra lesz de neked 3 nap! 3 napod lesz az információ megszerzésére! Az útvesztőbe fognak beküldeni!  - mondta nekem meg akkorát dobbant a szívem, hogy azt hittem össze esek majd Bob benyitott a szobába ahol orvosok keringtek a gépek mellett. Amikor beléptünk egy ágyra mutattak, hogy üljek le. Innen kezdődött el a történet.

Jelen

Azt hittem, hogy csak álmodtam az egészet de amikor kinyitottam a szemem egy nádtetőt pillantottam meg és négy fiúnak a fejét akik felettem álltak. Rögtön felültem és zihálva megkérdeztem:

- Mennyit aludtam? - kérdeztem félve

- Itt most nem ez a kérdés! - dörrent rám az egyik. Gally. - Hanem az, hogy honnan ismersz minket!!

- Én... - hebegtem - Nem... Nem tudom! 

- Nem tudod? Nem tudod?! Pedig úgy látszott mintha tudatosan mondtad volna ki a nevünket! - kiabálta Gally