csak a házi

Hirosima

1945. augusztus 5.

Este 9 óra van. Éppen az utolsó tájékoztató. Holnap megtörténik a nap amire 3 éve készülünk. Fizikusok, kémikusok, és katonák egyben. Minden pillanatot megörökítnek.

- Amikor holnap elengeditek a szörnyet kerüljétek el a következményeket. Az út 6 órás lesz a tengeren át. Minél magasabban repüljetek, az időnek tisztának kell lennie különben az egész akció kárba vész, 3 év veszik kárba.

Fáj a gondolat amit tenni fogok, fáj, de nem annyira mint kellene. A tájékoztatónak vége, holnap reggel 8:15 kor kiengedjük a repülőből azt amiről fogalmunk sincs mekkora károkat okoz majd.

1946. augusztus 6.

Hajnali 1 óra van, 1 óra és fel kell szállni a repülővel majd elindulni a célpont felé, bűnudatnak kellene lennei a szívem helyén, de nincsen semmi, nem érzek semmit.

Eltelt az 1 óra, motorok beindítva felszállásra zen a gépekkel megkezdjük a felszállást és megindulunk, 8:15 van pontosan érkeztünk, a tároló kinyílik majd leesik a pusztító. Egy időzítő van benne, hogy nagyobb legyen a kár. Amikkor hirtelen megtörtnik a pusztítás, innen a levegőből olyan mintha csak 2x tapsoltam volna. Hatalmas füst és tűz mindenhol. Sokkal nagyobb lett mint vártuk. Mi 10.000 méter magasan repülünk de a füst jovalta fölöttünk van. Megkerüljük a fekete tömeget majd elindulunk haza. Ismét 6 óra repülés de már ünnepelve.

Az én nevem Debits az Enol Gay pilótája és én vagyok Hirosima elpusztítója.