8.rész ("Milyen helyes....")

203 18 6
                                    

- Srácok gyertek! - kiáltott fel Hoseok.
- Mit csinálsz? - suttogva kértem számon.
- Miért suttogsz? - kérdezett vissza suttogva miközben mosolygott.
- Jobb lenne ha inkább haza mennék. - fordultam meg mikor valakinek a kezét éreztem a vállamon.

Oldalra fordultam de Hoseok keze nem lehetett hiszem karba tett kézzel állt mellettem.

- Jobb lenne ha legalább ma este itt maradnál és majd meglátjuk hogy mekkora port kavartatok ti ketten. - szólalt meg magabiztosan a kéz tulajdonosa.

Hátra kaptam a fejem és összehúzott szemekkel néztem a fiúra.

- SeHwa ő itt Namjoon a csapatunk leader-e. - mutatta be nekem a fiút aki méregetve nézett rám.
- Valahonnan nagyon ismerős vagy nekem. - szólalt meg halkan a fiú miközben az állát kezdte el piszkálni gondolkodás közben. - Á~! Te vagy a kávés lány. - mutatott rám.

Rá néztem Hoseok-ra aki a tekintetével próbált arra rá venni hogy helyeseljek.

- Igen. Én vagyok az. Az egyik pincér a kávézóból Kwang SeHwa vagyok örülök a találkozásnak. - hajoltam meg és ereztem hogy az idegesség miatt elkezdett a homlokomon izzadság cseppek megjelenni.
- Én is nagyon örülök én Namjon vagyok vagyis Rapmonster a BTS leader-e de ezt biztos tudod. - nézett rám mosolyogva.

Kapkodtam a tekintetem Hoseok és Namjon között és akkor esett le a fiúnak hogy fogalmam sincs hogy ki is ő.

- Szóval nem rajongó. - nevette el magát és a tarkójára tette a kezét.
- De..de rajongó vagyok csak épp kezdő..hehe..- kínos nevetésben törtem ki.

"Basszus miért hazudtam? Nem is vagyok rajongó.. sosem volt rendes tini életem hogy lehetnék rajongó?!"

- Igen a kávézó fellépésünk óta ismer minket eddig külföldön élt nem rég jött vissza. - szólalt meg Hoseok a csendet meg törve.

Meglepetten néztem rá.

"Miért hazudott? Meg akart védeni?"

- Értem. Viszont nagyon késő van már SeHwa aludj Jhope szobájában Jhope pedig kint alszik a kanapén. - meg fordult és felment a lépcsőn majd bezárta az ajtót.

Ott álltunk az előszobában és valahogy nem tudtunk meg mozdulni olyan zavarba ejtő volt az egész.

- Jhope? - néztem rá mosollyal az arcomon. - ez lenne a te művész neved? - tettem a kezemet a szám elé.
- Hölgyem elég késő van a viccelődéshez inkább meg mutatom a szobát. - tette a kezét a fejemre.
- Enged meg hogy én aludjak a kanapén kérlek nem kérek mást. - néztem rá reménnyel a szememben hogy nem szegül ellen.
- Rendben. Hozok neked párnát és takarót és valami ruhát amiben tudsz aludni. - elindul a szobája felé.

Ott hagyott egy kicsit jobban korul tudtam nézni pár kép volt a falon ahol a többiekkel volt lefotózta olyan őszintén nevetek a képen hogy akaratlanul nekem is meg jelent az arcomon egy kis mosoly. Majd a tekintetem a sok plüss macira terelődött.

"Ezek biztos a rajongóktól vannak. Milyen puha..."

Épp az egyik párnát az arcomhoz emeltem és bújtam hozzá szorosan mikor lépteket hallottam oda kaptam a fejem és meg nyugodva vettem egy nagy levegőt.

Save Me (Hoseok/JHope/Ff.)BEFEJEZETTTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang