The cheating ♡N.H.ff♡

4. December 30. 2/2. és Otthon, édes otthon 1/2.

Csodálatos napsütésre ébredtem, ami December végére nem igen volt jellemző. Kimásztam az ágyból és végignéztem a családomon. Lis összegömbölyödve békésen vette a levegőt, míg Ken akkor fordult felém és kinyitotta a szemét. Odamentem az ágy másik oldalára, majd leguggoltam.

- Jó reggelt Kincsem! - mondta, majd adott egy hosszú csókot. 

- Neked is Életem! - mondtam mosolyogva. - Nagyon szeretlek, ugye tudod? - kérdeztem. Az arcát cirógattam, tudtam, hogy ezt nagyon szereti. Főleg amikor a nyakát simogatom, mindig beleborzong. Most is így lett.

- Héékám Picim. - mondta kuncogva. 

- Mi az? - kérdeztem nevetve.

- Annyira imádom amikor ezt csinálod. - mosolygott rám, majd felült és lehúzott az ölébe. Bele puszilt a nyakamba és folytatta. - Én is nagyon szeretlek. Mindennél jobban.

- Tudom. - mondtam mosolyogva. - Amúúúúúúgy...Gondolkoztál már, mikor, hol, hogyan legyen az esküvőnk? - kérdeztem izgatottan.

- Amikor te szeretnéd Jess. - nyomott egy puszit a számra. - Én azt szeretném, hogy boldog legyél. Minden ilyesmit rád bízok Szerelmem, úgy is jól fogsz dönteni. - mosolygott.

- Jó, de...Ez olyan dolog, hogy ketten kell benne dönteni... - mondtam szomorúan.

- Jaaaj Szívem, naa, ne szomorkodj, nem úgy gondoltam! - ölelt magához, én meg magamba szívtam az illatát. 

- Tudom. - mondtam. Míg Lisa fel nem kelt, addig beszélgettünk az esküvőnkről. Nagyon sok időpont, helyszín szóba jött, zenészek, ételek, meg ilyenek és úgy döntöttünk, hogy ha hazaérünk, akkor lefixáljuk. Annyira boldog voltam!

Reggeli után visszamentünk a szobába, majd Lis odaszólt.

- Anyuciii. - mondta. - Nem megyünk le fürödni a medencébe? - kérdezte csillogó szemekkel.

- Én most nem érzem magam valami jól, apa lemegy veled jó? - mondtam, majd megsimogattam az arcát. 

- Így van. - mondta Ken, miközben furán méregetett. - Futás, vedd át gyorsan a fürdőruhádat és már megyünk is le! - Lisa elszaladt a fürdőbe, mire Ken aggódva jött oda. - Minden oké, Jess??

- Persze, de eléggé émelyeg a gyomrom... - ahogy kimondtam, már futottam is a wc-re. 

- Kislányom gyere ki onnan! - mondta Kenneth, majd kihúzta Lis-et, aki értetlenül nézett minket. A wc fölé hajolva adtam ki magamból mindazt, amit alig fel órája ettem meg reggelire, Ken szorgalmasan tartotta a hajamat és simogatta a hátam. Mikor úgy láttam, hogy vége, már nincs minek kijönnie, gyorsan kiöblögettem a számat, majd kifújtam magam. - Gyere ide. - húzott magához, mire a nyakába fúrtam a fejem és elsírtam magam. - Cssst, Baba. Minden rendben van, túl vagy rajta. - nyugtatgatott. -Gyere, feküdj le.

Bekísért a szobába, ahol én egyből bebújtam az ágyba. Éreztem még, hogy simogatja a kezem, de egyből elnyomott az álom.

Arra keltem, hogy megint wc-re kell mennem. Kirohantam, majd pár perc után egy kezet éreztem a hátamon. Kenneth akkor ért fel és megint ott volt és simogatta a hátam és fogta a hajam. Most rövidebb ideig tartott, utána vissza feküdtem az ágyba, de most Ken is csatlakozott.  Mondta, hogy Lis-t lent hagyta a játszóházba, mert érezte, hogy baj van és nem akarta, hogy lássa, hogy hányok...

- Mi van veled, Picim? - kérdezte szomorúan. 

- Nem tudom... - mondtam. - Biztos elrontottam a gyomrom.