A Reményvesztett Rapper - Monsta X (Jooheon ff.) BEFEJEZETT

Más mint a többi

Épp a csodás történelem órán ülök,fogalmam sincs hogy mikor lesz vége mert ilyenkor mindig megszáll az ihlet és szöveget írok. Lehetne kérdezni,hogy minek hogy ha nem rappelek...hát azért mert attól még megörökítem a gondolatimat. Úgy sem fogja senki sem látni soha szóval oly mindegy.

- Az meg mi?- hallottam meg az ismerős hangot a hátam mögül.
Basszus..túlságosan elmerültem a gondolataimban! Gyorsan összecsaptam a füzetem és hátranéztem.
Hát persze hogy BamBam volt az. Meg sem lepődöm már. A srác egészen idekerülésem óta csesztet a csatlósaival együtt,mert nem vagyok koreai. Bár nem értem mit pattog mert én legalább koreában születtem ő pedig Thaiföldi.

- Na kislány add csak ide.- mosolygott és a füzet felé nyúlt de én elcsaptam onnan a kezét.

- Nem mindegy? Semmi érdekes. Ha az is lenne,nincs hozzá közöd.- válszoltam flegmán miközben farkasszemet néztem a fiúval.

- Hát azért nézzük meg.- kacsintott majd az ekkor már kezében lévő füzetet kezdte el lapozgatni.

- M-mégis mikor?- néztem meglepődve.

- Jackson elvette ameddig szemeztünk.- nézett vigyorogva az említettre.

-Öhm...izé..nem szemeztünk! Azt pedig add vissza! - nyúltam a tulajdonomért,de csak lazán elsétáltak vele.

Remek...

Volt még egy matek és egy fizika amiket majdnem annyira utáltam,mint a törit. Ebben a kétszer 45 perc kínzási időben végig azon agyaltam hogy BamBamék mit fognak tenni a szövegeimmel. Az igazat megvallva féltem,nem kicsit. Végre megkegyelmezett a csengő hangja és villám sebességgel elpakoltam és siettem haza. Pontosabban siettem volna ha valaki hátulról meg nem fogja a karom.

- BamBam megmondtam hogy hagyj békén...- néztem hátra gyilkos pillantással de tekintetem röktön ellágyult ugyanis egy irtó cuki fiú állt előttem. - Bocsi...én azthittem..- pirultam el.

- Semmi gond. - mosolygott még édesebben. Azthittem ott helyben esek össze.- Csak vissza akartam adni ezt. - nyújtotta át a füzetem.

- El sem tudod képzelni mennyit jelent ez nekem! Köszönöm..- ez kínos,a nevét sem tudom.

- Jooheon - mosolygott még mindig. Hogy tud ilyen sokat mosolyogni?- Nem akarok kutakodó lenni,de..Ezeket te írtad? - nézett rám érdeklődve.

- Igen...- sütöttem le a szemeim. Tuti ő is ki fog nevetni. Hogy is gondolhattam hogy más mint a többi?

- Really? Te is rapper vagy? - bámult rám kiskutya szemeivel.

- Nem..mert-- - meséltem volna de egyszer csak valaki átkarolt hátulról.

- Kopj le a csajomról! Épp menni készültünk. - mondta BamBam és el kezdett vonszolni,mire Jooheon felé néztem. Szemimben tükröződött a félelem.

Ki fog csinálni. Azt hiszi a tulajdona vagyok...Segítsen valaki..Akárki!