Én,mint titkos ügynök??? Ugyan már...

26 3 3
                                    

-Még mindig Alit bámulod?-kérdezte Lóra,az öribarim. Azt tudni kell,hogy Lórival így nevezzük Alexet. Most éppen a matektanárnő magyarázott valamit a felmérőről,de én most éppen máshol jártam... A tanárnő többször is rászólt Alexre,mert hintázott,vagy csak nem volt kedve figyelni.

-Olyan bátor...-álmodoztam Lórinak.

-Hisz csak nem figyel az órákon. Amúgy szerintem veled senki nem szállhat versenybe.-utalt az órák alatti álmodozásaimra. Előtte szín ötös tanuló voltam(most magyarul fogok osztályozni),most meg izééé,szín kettes vagyok. Persze ez csak azért van,mert Lóri mellett ülök...-Esküszöm csillagokat látok a szemedben. Olyan vagy,mintha titkos ügynök lennél.-folytatta,de én nem nagyon figyeltem rá. Kicsengettek és Alex könnyedén fölállt.

-Várjon Mr.Fájer úr,még a matematika vesenyre kell választanunk egy diákot.

-Nem nagyon érdekel-mondta,és kiment a teremből. A haverjai:Billy,Mike és Ádám utána mentek. Persze Alica is felállt. Pffff. Csak ebben az évben jött,tehát egy hónapja és már a csapathoz tartozik. Egyfolytában Alex körül forog. Legszívesebben kitekerném a nyakát és megfolytanám,vagy inkább megfolytanám és aztán tekerném ki a nyakát. Nem tudom...

-Hova megy,kisasszony?

-Engem sem nagyon érdekel.-mondta Alica határozott és nyugodt hangon. Mintha nem is érdekelné,hogy egy tanárnak felesel,bár ha belegondolok nem is érdekli. Én már sokszor próbáltam utánozni Alica nyugodt hangját,de nem nagyon sikerült. Talán ezért nem tartozok a csapathoz...

-Persze menjen csak,menjen mindenki.-adta fe a matektanárnő és nem is próbálta folytatni a monológját. Beledobáltam a táskámba a cuccaimat és Lórival együtt kifelé vettük az irányt.-Kivéve persze Nadin és Kamilla kisasszonyt.-Miért??? Mit csináltam??? -akartam kérdezni. Vagy inkább mit nem csináltam... 5 percen belül már csak én,Lóri és a tanárő maradtunk a teremben.

-És miért nem mehetünk el?-kérdeztem ügyelve a hangsúlyomra. Olyan akartam lenni,mint Alica,hogy a feleselés csak munka legyen,de a hangom inkább hasonlított egy megijedt gazelláéhoz,mint Alicáéhoz. Hiába,ez a menőzés nekem nem megy. Reméltem,hogy a tanárnő nem küld az igazgatói irodába,mert a negyed munkafüzetem üres. Erre igazán nagy mentségem van. Ez azt jelzi,hogy beleestem Alexba. Mármint 2017. 9.5.-én. A munkafüzet mutatja a fontos dátumot. Persze a többi tantárgyat mindig átmásolom Lóritól. Mindig együtt készülünk fel másnapra,mivel csak egy utcányira lakunk egymástól. Én másolok,Lóri meg csinálja a házikat,hogy gyorsan átmásolhassam. Remélem,majd sikerül a vizsga,de az persze csak 2 év múlva lesz. Plusz matekon lettem szerelmes...

-Kamilla kisasszony,mostanság nagyot romlottak a jegyei!-vette fel a szigorú típust. Miért kell engem minden tanárnak így ismernie???? Most már én is a menők közé tartozom.-Megmondaná kérem,hogy mit nem ért?

-Nincs baj a tananyaggal-mondtam-csak nem nagyon érdekel a matematika.

-A versenyről lenne szó-folytatta. Miért akarna engem versenyre küldeni? Ez csak Lórinak szól.-Nadin kisasszony,biztos vagyok benne,hogy jól teljesítene a versenyen-nézett Lórira. Lóri mintha egy kicsit el is sápadt volna.

-Én...izé,az nem fog menni. El kell mennem az apám után,de szívesen segítek tanulni Larának.-Hogy micsoda??? Ez nem az én legjobb barátnőm,ő nem tenne ilyet.

-Az nagyszerű lenne-lelkesedett a tanárnő.-Nadin kisasszony maga kimehet,még szeretnék valamit megbeszélni Kamilla kisasszonnyal.-mérgesen néztem Lórira. Most mi lesz? Amikor Lóri becsukta maga mögött az ajtót,úgy éreztem a pokolban hagyott bent.

VeledWhere stories live. Discover now