Kíváncsiság

377 38 4
                                    

Már megint magamat látom. Megint azt az apró testet, hosszú hajat, szinte áttetsző bőrt,  a csontokat. Megrémülök mikor arra gondolok mi lesz velem, a testemmel, ha visszaváltozom. Azonban szeretnék visszaváltozni, ember bőrbe bújni. Visszamenni az iskolapadba, tanulni, sportolni, feszegetni a határaimat abban a testben. Egyre jobban közeledtem a magzat szerű, kabinhoz. A térdeimet öleltem át és fejemet hajtottam rá, pont úgy volt ahogyan 12 éve hagytam.

-Agatha, fenn vagy?-hallottam Robin hangját.

-Na fent van?-kérdezte Ricsi.

-Nem, nincs! Alszik mint a bunda!

-Akkor fotózkodunk vele? Rob, Sten?

-Mehet-válaszolták mindketten.

Fejemre raktak egy szürke csöves sapkát és egy fekete napszemüveget. Leguggoltak előttem és megint a dobozzal csináltak képeket

-Hol a kutyuli?-kérdezte Sten.

Csak mosolyogtak, én pedig nem szólaltam meg csak vicsorítottam egyet, egyre több képet csináltak és én mindegyiken ijesztő pofákat vágtam. Végül legutolsónak hagytam nekik egy normálisat is amin éppen figyelek szerényen a dobozba . Fejemet párnámra helyeztem és tovább figyeltem őket, mit csinálnak. Visszanézik miket alkottak.

-Agatha,felébredtél?-lépett be az ajtón öreg, Alex és Dr.Hillson.

A fiúk felkeltek a földről és kislisszoltak a szobából.

-Agatha?-szólalt meg Alex kétségbeesetten.

-Igen?-suttogtam.

-Örvendek Agatha! Dr.Hillson vagyok, az orvosa.-lépett elém és megfogta lábamat majd megrázta.

-Szintúgy!

-Hogy érzed magad? Mid fáj?

-Fáradt vagyok és fáj a hátsólábam más bajom nincsen. Mikor mehetek el? Mikor van vége a kezelésnek?

-Pontosan még nem tudom de biztos, hogy maradnia kell egy félévet, de ha gyorsan felépülsz lehet hogy csak három hónap és mehetsz is. De mint mondtam nem tudom ez valójában csak tőled függ. Nos akkor én akkor mára végeztem is, viszlát holnap!

-Viszlát!

-Nincs kedved friss levegőt szívni?-ajánlotta fel Alex.

-De, lenne. Csak, hogyan oldjuk meg?

-Alex, előtte elrabolhatom néhány percre?-kérdezte az öreg, kérlelő pillantással.

-Persze,  Mister Jefferson.-ezzel kilépett az ajtón.

-Agatha, jelentettem a fejesnek, hogy lesérültél és megpihensz itt nálam.

-És mit válaszolt?

-2-3 hét és itt van érted, hogy felszedjen.

-Túlságosan aggódik értem, pedig már nem vagyok kisgyerek.

-Neki mindig is az maradsz, ahogy mindenki más szemében(alfák közül).

-Öreg, nem tudom mihez kezdjek majd a továbbiakban. Úgy értem itt van az a falkás ügy és ezt nem fogják megúszni szárazon de mások sem. Mit tegyek majd? Mi a jó döntés?

-Agatha, nincs jó vagy rossz válasz ezekre a kérdésekre. Ezt magadnak kell eldöntened. De ezt most hagyjuk, csak ezt akartam elmondani, holnap megint jövök.-fejemet megsimította nagy és meleg kezével majd kilépett az ajtón.

-Még mindig szeretnél friss levegőt szívni?-kérdezett mosolyogva, az ajtóból.

-Igen, de hogyan oldjuk meg? Nem tudok lábra állni.

-Viszlek a kezeimbe? Vagy ne?

-Jó az!-nyugtattam.

Oda lépkedett hozzám, kivette belőlem a tűket és felemelt takaróstul. Kilépve az ajtón az eget kezdtem el kémlelni. A kék égen sötét felhők gyülekeztek a levegőben az eső sós illata keringett. Míg az eget kémleltem Alex magállt egy kisebb patak partján és egy nagyobb kőre tett és ült mellém.

-Nyugodt hely, békességet áraszt.-szólaltam meg.

-Amikor csatlakoztam a falkához akkor találtam ezt a helyet.

-És én vagyok az első akinek megmutattad?-kuncogtam a végén.

-Hitted, mi? Nem te vagy az. Már a barátnőimet elhoztam ide és meg ne merd kérdezni, hogy többel járok e mert többes számba mondtam. Nem, nem járok többel.

-Nem Robin vagyok!-akadtam ki egy kicsit.

-Jó, jó csak ha sok időt töltesz el vele át áll az agyad az ilyen dolgokra.-nevette el magát.-játszunk egyet, én kérdezek te felelsz majd fordítva.

-Állok elébe.

-Hány éves vagy?

-23 leszek.

-ez meglepett. Te jössz.

-Mikor csatlakoztál a falkához?

- 3-4 éve. Mikor volt az első átváltozásod?

-11 voltam. Orvosnak tanulsz?

-Igen, gyakornok vagyok csak most egy kisebb galiba van az egyetemen így nem kell be menni. Nah, honnan ismered Mister Jeffersont?

-New York-ban, segített rajtam amikor bajban voltam. Mennyi ideig tudsz farkas alakban maradni?

-6 óra volt eddig a legjobb időm. Neked?

-Még mindig tart.-keseredtem el.

-Elárulod mióta?-kíváncsiskodott.




Helló minden olvasónak! Tudom unalmas lett de lassan beindul a cselekmény, igérem!😀
A könyvemet már majdnem 200 látták és majdnem 50 csillag! Annyira happy vagyok most!
Még azt szerettem volna mondani, hogy eltünök két teljes hétre, wifi nélküli nyaralásra. Brühühü😭 de! Addig is sok részt fogok megírni mert annyi időm lesz mint a tenger! Sziasztok!😊😁

Magányos farkasOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz