Hat óra volt mire hazaértünk és úgy döntöttünk Amy-vel hogy áthívjuk Eugene-t. Tárcsáztam a számot és hívtam.
-Szia Egu.
-Szia Marg. Mond,hogy vagy?
-Egészen jól köszi. Ráérsz ma este?
-Hú drágám,sajnálom de nem. Találkozok Justin-nal. Gyertek el hozzánk. Itt lesz nálam.
-Rendben gyorsan megkérdem Amy-t.-elfordítottam a telefon mikrofonját és gyorsan rákérdeztem.
-Menjünk át Eugene-hez? Ott lesz Justin.
-Persze. Menjünk.-bólintottam és visszafordítottam a készüléket.
-Okés,megyünk. Kilenc körül ott leszünk.
-Várunk. Puszi.
Amy hazament mielőtt átmentünk volna Egu-ékhoz. Én addig felhívtam aput Skype-on.
-Szia apa.-könnyes lett a szemem mikor megláttam a képernyőn az arcát. Már egy hete nem beszéltünk.
-Szia kislányom.Mond,hogy vagy?
-Nagyon hiányzol apu.
-Teis édesem. Hamarosan megyek haza. Anyádék hogy vannak?
-Nem szeretik Eugene-t meg Amy-t. Nem szeretik a ruháim,a stílusom. És engem se.
-Jaj édesem. Dehogynem,szeretnek. Hidd el hogy szeretnek.
-De ez annyira lehetetlennek tűnik.
-Pedig szeretnek csak nehezebben mutatják ki.
-Miért? Miért vagyok más?-könnyes lett a szemem majd elkezdtem sírni.
-Életem kérlek ne sírj! Virtuálisan nehezebben tudom megcsinálni az apás vigasztalás-t.
Az apás vigasztalás-nak annyi a lényege hogy ha látja Ryan hogy szomorú vagyok vagy bánt valami akkor először nem kérdez semmit hanem odajön és megölel. De ez nem egy szimpla ölelés,hanem az Ő ölelése. Apa ölelése. Kisírom magam a válán aztán elkell mesélnem mi a baj,utána eszünk egy csoki fagyit.
-Szeretlek apa!
-Szeretlek Marg! Mennem kell édesem,ne haragudj. Holnap hívlak jó?
-Amy-t és engem elhívtak egy házibuliba. Beszéljünk szombaton. Okés?
-Érezd jól magad. Üdvözlöm Egu-t és Amy-t.-természetesen apu is tud az Egu-s esetről mert mindent elmesélek neki és rettenetesen jóba vannak Egu-val és Amy-vel. Eleinte Ryan próbálta átterelni a fiút a lányokra de aztán egy kisebb összezördülés után rájött hogy ez nem fog neki menni.
-Átadom. Szeretlek!
-Szeretlek!
Kinyomtam a Skype-ot és megnéztem a szekrényembe lévő ruhákat.
-Mi lenne a legjobb?-mondtam magam elé és néztem a ruhadarabokat. Végül kiválasztottam egy világoskék koptatott nadrágot ami néhol lyukas. Mellé egy szürke felsőt amin egy felirat volt:
''Monday😭
Tuesday😒
Wendesday😧
Thursday😌
Friday😍
Saturday😋
Sunday😖''-Így jó lesz.-néztem bele a tükörbe és hajam igazgattam.
-Úristen te vagy az?-szűrődött be az ablakon keresztül egy hang az utcáról. Kinéztem és anyám állt kint egy pasassal szembe aki abból a házból jött ki amit megvettek.
Gondolom ő Scott apja.
KAMU SEDANG MEMBACA
Az első™
RomansaMargaret Hyden vagyok 17 éves és Bostonba lakok. Szeptemberbe kezdem végzős évem. Most lesz az utolsó gimis nyaram. Úgy terveztem hogy a legjobb barátaimmal Amy-vel és Eugene-nel töltöm ezt az időt. És aznap megláttam őt.. Az igazit.. Az egyetlent...