Váratlan Szerelem (Shawn Mendes fanfiction) /BEFEJEZETT

32.fejezet: Boys

A szokottnál is jobban kerültük egymást a következő napokban. Mióta az az este megtörtént valahogy nem tudtunk megmaradni egy légkörben. Dühös voltam magamra..mert akármennyire is túl akartam lépni Shawnon nem ment. És talán soha nem is fog menni. De mégis úgy érzem minden erőmmel azon kell lennem, hogy végre csak úgy nézzek rá mint bárki másra.

Ilyenkor jön a jól ismert mikor azt hiszed túl vagy mindenen. Semmi sem érdekel. Aztán történik valami akár csak egy apró dolog és minden megváltozik amit eddig elhatároztál magadban. Azt hiszed túl léptél...de elég egy pillantás és rájössz, hogy mindent kezdhetsz újra.

Ha eddig azt hittem, hogy távol vagyok Shawntól akkor most szinte elérhetetlen. Rám sem nézett ha nem volt muszáj. Valahogy már kezdtem elfogadni. Amíg Camék nem vágtak magcon bulit a házban.

A pultnál ülve olvasgattam a heti hír újságot hátha találok valami ideiglenes állást mikor Cam csapott a pultra és kijelentette holnap magcon buli. Mindannyian néztünk rá mint akik nem fogták fel először. Aztán Aaron és Nash látszólag őrült neki. Shawn csak hallgatott. Mivel Cam a találkozót délután kettő környékére tervezte ezért teljesen bepörgött. Másnap reggel elrángatott vásárolni. Közben kiadta a parancsot a fiúknak, hogy takarítsanak ki és csinálják meg a medence körül a dolgokat. Azt hittem ők kapták a nehezebb melót...de rájöttem, hogy Cameronnal vásárolni nehezebb mint bárki mással. Körülbelül ötvenszer jártuk végig csak az italos sort. Aztán a pék részleget meg sem említem. Cameron minden részletre figyelt. Például hogy elég sós e a pogácsa ....milyen édes a linzer. Aztán hogy milyen ropogós a kenyér ..Komolyan szinte az összes kenyeret végig nyomkodta. Először még nevettem is rajta. De mikor már fél órája nézte ugyanazt a polcot már kezdett leverni a víz. Végül tíz nagy táskával mentünk haza. Csoda, hogy elbírta a kocsi. Igaz kissé szűkösen voltunk még úgy is hogy tele volt a csomagtartó. Otthon viszont káosz fogadott. Nash épp vágta a füvet de ráncigálta a kábelt. Közben kiabált Aaronnak, hogy segítsen már neki. Aaron pedig épp a medencében járkált hálóval...De ruhástól. Shawn pedig ide oda kapkodta a fejét közben az italos poharakat törölgette. Cam a homlokára csapott és kiment segíteni Nashnek. Közben én elkezdtem kipakolni. Shawn kissé arrébb ment, hogy rendesen oda férjek a hűtőhöz és a szekrényhez.

- Mióta tart a fesztivál? - érdeklődtem
- Körülbelül mikor elhajtottatok az utcából. - mondta nevetve
- Olyan sokáig bírta Nash? Ez rekord. - nevettem és próbáltam a fenti szekrénybe bedobálni a natsohst de nem értem fel. Ezért Shawn megfordult és egyszerűen berakta a helyére.
- Kösz. - mondtam zavartan. Kezdett már engem is zavarni a méretem.

Hamar el pakoltam. Aztán amíg Shawn eltörölte a tányérokat addig én neki láttam a nasik és egyebek kipakolásához és elkezdtem felvágni a cukkinit. Eredetileg párolni akartuk de megegyeztünk abba hogy sütögetünk majd a kertben. Végül is az udvar nagy. És sokkal élvezetesebb mint kész kaját enni a nappaliban. Úgyhogy a húst is előszedtem és pálcára kezdtem felszurkálni. Eléggé siettem aminek az eredménye az lett, hogy szét szurkáltam magam. Shawn megrázta a fejét és mellém állt segíteni.

- Megcsináltam volna. - szúrtam fel a következő húskockát.
- Már több pálca van a kezedben mint a kajában.
- Jó tudom. Csak Cam rám hozta az idegességet. És végül is egy csapat híres gyerek lesz csak itt.
- Ugyanolyanok mint bármelyikünk. - mondta én pedig éppen a futkosó Nashre néztem aki időnként elfutott az üveg előtt. Cam persze meg futott utána kiabálva, hogy álljon le. Shawn megrázta a fejét
- Vagyis majdnem olyanok mint mi. - javította ki magát.

Mivel Shawn segített ezért könnyen haladtam. Utoljára még felmostam. És amíg száradt a kő addig kint segítettünk. A kinti bútorokat átsikáltuk majd leültünk szusszanni. Az órára néztünk, elmúlt egy óra. Gyorsan még kikészítettem a dolgokat majd felmentem lezuhanyozni. Azt még tudni kell, hogy összesen két fürdő van a házban. Egy az én szobámból nyílik és van egy közös a folyosó végén. Én hamar kész lettem ezért törölközőben elkezdtem a hajamat szárítani. Ekkor Nash rohant be. Én kérdőn néztem rá.

- Te még is mit keresel itt? - állítottam le a szárított.
- Légyszi mond, hogy itt lezuhanyozhatok. Ezek befoglalták a másikat. Rendesen sor van a zuhanyért.
- Nem bánom. De én még nem vagyok kész
- Az nem baj. Nem lesek semmi csak hagy jöjjek.
- És ha én látok olyat amit nem akarok? - nevettem
- Légyszii- nézett rám kölyök kutya szemekkel.
- Jó. - enyhültem meg

Pár percen belül Nash törölközővel köntösben bejött, behúzta maga mögött a zuhanyfüggönyt a kádnál és kirakta a köntösét. Én ez idő alatt gyorsan felöltöztem a szobában és vissza mentem a hajamat kivasalni. Épp a sminkemmel lettem kész mikor Nash köntösét igazgatva mosolyogva nézett rám.

- Tudod...sosem értettem miért változtatsz a külsődön. Mármint a smink meg az egyenes haj.
- Miért ? Hisz így ismertetek meg.
- Tudom. De te ezek nélkül is szép vagy.

Elmosolyodtam majd egy utolsó "köszivel" ki is ment. Végig nézve magamon elgondolkodtam. A telefonom csörögni kezdett. Anya hívott. Úgy röviden elmondtam neki hogy miújság és hogy mennem kell majd jelentkezem. Épp mentem le mikor a hangfalak maximumon kezdett el üvölteni. A fülem elé kaptam a kezem és úgy mentem le. Persze kiderült, hogy Nash szórakozott. Nem ismerem a szomszédokat de ehhez biztos lesz pár szavuk. Bár évek óta itt laknak a fiúk. Szóval csak hozzá szoktak. Lent már a két Jack itt volt. Nagyon beszéltek valamiről Aaronnal. Aztán csengettek. Amíg én félre mentem egy pohár kóláért addig Cam beengedte az érkezőket. Kapásból tudtam a neveket. Matthew Espinosa, Taylor Caniff, Carter Reynolds, Hayes Grier (Nash tesója) , az ifjú Jackob Sartorius majd Blake Gray és Hunter jött be végül. Hunter már mosolyogva intett majd öleléssel köszönt. Cam bemutatott a fiúknak és a szokásos kis monológja után szét züllött a csapat. Mindenki beszélgetett valakivel. Utána körbe ültünk vagyis az egész szobát befoglalva kérdezősködtünk. Pár új infót memorizáltam is Sara kedvéért.

- Hé legyetek tekintettel arra is, hogy egy nagy magcon rajongó is itt van a szobában. - röhögött Cam.
- Jaj tudtam bátyó, hogy szeretsz. - lökte meg Nasht Hayes. Erre mindenki hangos röhögés be kezdett.
- Hát ezt benézted tesó.
- Persze. - ivott bele a dobozos kólába
- Miért ki rajong még ennyire mint ez a bolond?
- Cas ez a te tereped. - nézett rám Aaron
- Végül is . Csoda hogy eddig bírtátok szó nélkül. - nevettem a pulton ülve.
- Na de most miért? - nevetett Nash.
- Mert az már nem lett volna az ha úgy mutattok be, hogy íme egy fanatikus.
- A fanatikus rajongók egész jók. Mindig bizarr dolgokat küldenek nekem. - mondta Carter mire jól kiröhögtük.
- Nem vagyok fanatikus mielőtt valaki megkérdezi.
- Jó. Akkor ki a kedvenc magcon fiúd? Huu de jól megfogalmaztam. - vigyorgott Mat
- Hát nem tudtad...az én vagyok. - lépett mellém Nash és átkarolta a vállam. - ránéztem és rám jött a röhögés. Ez végül is jó válasz volt.
- Ne álmodozz - kacsintott rá Cam.
- Nincs kedvencem. Úgy összességében van kedvencem. Mégpedig ezek a majmok oszlopos tagjai.
- Szóval szeret. - mutatta fel a mutató ujját Nash
- Megfogtad a lényeget. - szólt bele Shawn
- Mint mindig. - vágta rá

Megráztam a fejem és próbáltam témát váltani de feljött az a téma amit nem igazán akartam hallani.

- És miújság veletek? Mostanában nem nagyon hallani rólatok. - nézett rám és Shawnra Carter. Persze a levegő megdermedt...vagyis azok között akik tudták az eredeti sztorit.
- Semmi. - mondta Shawn a cipőjét nézve.
- Csak barátok vagyunk. - tettem hozzá.
- Hm. - nézett körbe Carter.
- Vagy éppen csak eltűrjük egymást. - mondta unott hangon Shawn.

Oda kaptam a tekintetem. Nem tudtam megszólalni. A csendet Cam törte meg, hogy ő már nagyon éhes. Már elkezdtek pakolni mikor én még mindig magam elé bámulva próbáltam felfogni a hallottakat. Hunter hajolt be a képbe mosolyogva. Össze borzolta a hajamat és segített leszállni. Valahogy éreztem lesz még valami ma este..