Hiába a távolság [Lionel Messi FF.]- BEFEJEZETT

Part 1

Reggel 8 órakor,szinte kipattantak a szemeim,az izgatottságtól.Ma van a Barcelona amerikai fociturnéjának utolsó napja.
Nem az én meccsem lesz,de nagyon izgulok a fiúkért.Gyönyörű szépen meneteltek eddig,megérdemelnék az első helyet.

A telefonomért nyúltam,ami az éjjeli szekrényemen pihent.Töltőről levéve,átböngésztem a netet.Lionel jelenleg nem volt elérhető,mert vagy alszik vagy edzése van,ezért úgy döntöttem,hogy ma én is sportosabbra veszem a figurát és elmegyek futni.Felvettem a futáshoz passzoló ruháim,majd a szüleimnek hagytam egy üzenetet,miszerint futni mentem.

A házból kilépve gyorsan a fülembe helyeztem a fülhallgatóm és szép lassan kocogtam a park felé.Nem sok futó volt ma reggel,de ez annak tudható be,hogy már ilyenkor is nagyon meleg van.1 órát futottam és kellően elfáradtam.Leültem kicsit pihenni.Nem ültem 5 percnél többet,de folytattam az utamat hazafelé.

A házunkba beérve finom illatok jelezték,hogy az én drága anyukám már ébren van.
-Laura,kicsim te vagy az?-kiabált édesanyám a konyhából.
-Igen,anyu én vagyok.
-Pont jókor jössz.Épp elkészült a reggeli.Rántotta,mert tudom, hogy azt szereted.
-Egy angyal vagy anyu!Imádlak!-kiabáltam,majd besétáltam a konyhába és adtam neki egy puszit.Gyorsan nekiláttam a terítésnek.

Kiadós reggeli után elfoglaltam a fürdőszobát,a felfrissülésem érdekében.10 perc alatt lezuhanyoztam és még 10 perc alatt felöltöztem.Leültem az íróasztalom elé,ahol a laptopomat is tárolom.Gyorsan bekapcsoltam és megnéztem elérhető-e a barátom.Igen,az volt.Mielőtt hívást kezdeményeztem volna,felugrott egy bejövő hívás tőle.Mintha megérezte volna,hogy őt akarom hívni.Vadul dobogó szívvel kattintottam a 'hívás fogadása' feliratú gombra.
-Szia!-mosolygott azzal a tündéri mosolyával,amivel elérte azt,hogy övé legyen a szívem.
-Szia!-suttogtam magam elé meredve.
-Na,szépségem,ebből szinte semmit nem hallotam ám.-és keresztbe fonta maga előtt a karjait,mint egy duzzogó kisgyerek.
-Jól van na!Reggel van még nekem.
-Vagy a szívdöglesztő látványom miatt elállt a szavad.
-Haha-imitáltam műnevetést-ennyire ne legyél egoista.
-De a te egoistád-erre a mondatra az arcom elég élénk pirossággal reagált.-És úgy látom meleged van.
-Csodálkozol?Kint már vagy 30 fok van.
-Nem amiatt van meleged,tudom én.
-Jó,nyertél.
-Tudom.Ezért ha találkozunk jár valami-vigyorgott rám perverz fejjel.
-Abból te nem eszel.
-Ne rombold le az álmaim!
-Távol álljon tőlem!
-Messiiii!-nyújtotta el valaki a barátom nevét.-Ideje lenne felemelni a popód és készülődnöd.
-Úgy hallom menned kell-sóhajtottam beletörődve.
-Igen.Sajnálom hogy ilyen rövid volt a beszélgetésünk,de később még hívlak.Szeretlek Nyuszi!
-Én is Mackó!Szurkolok este.Szia!
És ezzel ki is nyomtam a hívást.Messivel két hete vagyunk együtt,bár erről a média mit se tud.Nagyon megnehezíti a szerelmünket a távolság,de érdemes harcolni.Nagyon szeretem őt és minden vágyam kiköltözni hozzá.