3. rész

455 20 0
                                    

Hazafelé mentem a kocsimmal idegesen, végig Zsófira gondolva. Mivel az orvosok mondták, hogy ott kell maradnia a kórházban, míg fel nem kel..
Felvettem gyorsan két videót, és próbáltam rajtuk boldognak tűnni, mert nem akarom, hogy szomorúnak lássanak a nézőim, és meg is akartam tartani azt a napi két videót.
Délután le akartam dőlni, hátha kicsit megnyugszom, de pont ellenkezőleg, nem tudtam elaludni, mert végig ideges voltam, és csak a Drágámra gondoltam. Visszamentem a kórházba, és csak néztem az üvegen keresztül, ahogy alszik.. Gyönyörű! Még így is a legcsodálosabb nő az egész világon! Fel-alá járkáltam.. Végül mivel már hosszú órák óta ezt csináltam, ránéztem az órámra: 22:58
*Már lassan haza kéne mennem..* (*=gondolat)
Beültem az autóba, és hazamentem.
Teltek-múltak a napok, már egy hónapja a kórházban van.. Minden napom ugyanúgy telik: Reggel eszem valamit, videót készítek, és elmegyek a kórházba, és minden 2. nap viszek neki egy csokrot, melyeket az ágya mellé helyeznek le.
Már 2 hónapja csinálom ezt a napirendet. Mikor már a 65. napon mentem a kórházba, és már 15:46 volt, hirtelen azt láttam, hogy az orvosok elkezdtek nyüszögni a szobában. Egyszer csak megláttam az üvegen keresztül, hogy kinyitotta a szemét. Az orvosok 1-2 perc múlva, mikor már magához tért, kérdéseket tettek fel neki, hogy hogy hívják, milyen nemű (?), ki a jegyese, stb. Végül mindenre tudta a választ, ezért elmondták neki azt, amit nekem is, a gyógyszerezést, meg azt, hogy próbáljon meg az én segítségemmel visszaemlékezni dolgokra, meg pihenjen még 1-2 hétig..
Mikor már fel is tudott állni, berohantam, és a könnyeimmel küzködve megöleltem őt.
-Ó, Zsófi, annyira szeretlek!
-Én is szeretlek!-sírt már Ő is.
-Nagyon hiányoztál!-mondtam már "elszakadva egymástól"-Mostmár hazavihetem Őt?
-Természetesen, csak még egy vizsgálatot kell tennünk, de csak 10 perc az egész!
-Rendben, köszönöm​!
Adtam egy csókot Zsófinak, végül elvitték egy terembe, és 10 perc múlva már ki is jöttek onnan, és elmehettünk haza.

Mivel tegnap egy rövid rész volt, mára hosszabb résszel jöttem nektek. És, ha tetszett a rész, nyomjatok egy vote-ot💗

Nessaj Is My Life! ❤Donde viven las historias. Descúbrelo ahora