Épp a muffinokat szedtem ki a sütőből, amikor Gin rontott be a konyhába.
- Hol van?
- Neked is szia. - intettem unottan. Ma csütörtök volt, csodáltam, hogy ennyi időbe telt megjelennie itt. Hisz Shawn majdnem egy hete nálunk volt.
- Hol van?! - ismételte meg.
- A mosdóban. Az előbb ment be. - intettem a fejemmel a nappali irányába, ahol a lenti mosdó volt.
- El se hiszem! Shawn Mendes a házadban pisil! Hű! - bólogatott lelkesen. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy Ginen egy új nyári ruha volt. A cipője is újnak tűnt, a haját pedig művészi konytba rendezte.
- Igazad van, Gin, ez fantasztikus. Amúgy meg csak remélni merem, hogy csak pisil. Tegnap akkora ajándékcsomagot hagyott nekünk, hogy eldugult a vécé. - jegyeztem meg.
- Komolyan? - nevetett fel Gin.
- Igen.
- Nem igaz. Csak túl sok vécépapírt használtam. - szólalt meg mögöttem sértődötten Shawn. Az utóbbi majdnem egy hétben épp elégszer láttam ahhoz, hogy hozzászokjak a látványához, vagy úgy bárki látványához a házban. Eleinte persze kicsit furcsa volt és számítottam kellemetlen emlékekre, de semmi ilyesmi nem történt.
- Persze, mondogasd csak.
- Tényleg így volt. - erősködött. - Öö a barátnőddel mi van? - ráncolta a homlokát.
Sóhajtva néztem Ginre. Kissé dermeden állt mellettem, a tekintetét le sem vette Shawnról. A szemei üvegeses volt és a szája is tátva maradt. Ez azért már komolyan túlzás volt, még Gintől is.
- Tudod, a rajongód. - magyaráztam. Shawn bólintott, hisz már "találkoztak". - Gin, ő itt Shawn. - intettem Shawn felé. - Shawn, ő itt Gin. A jövendőbeli feleséged. - tettem hozzá csak a mihez tartás végett.
- Mi? - nézett rám furán a srác. Vállat vontam.
- Hű. Ez tényleg te vagy. Hű. - nézett kábultan maga elé Gin és pislogott párat.
- De azért jól vagy, ugye? - nézett rá aggódva Shawn. Hah! - Nem fogsz elájul vagy ilyesmi, ugye?
- Annyira azért nem vagy nagy szám! - jelentettem ki. Normálesetben nem beszéltem volna vele így, de mivel állandóan "Manócskának" hívott eléggé kiakadtam rá. Ráadásul úgy tűnt kifejezetten szeretett engem bosszantani.
- Viccelsz? - nézett rám megütközve. - Egyszer amikor csak sétáltam a színpad felé elém dobtak egy melltartót! - kérte ki magának.
- Hű. - utánoztam Gint. Úgy tűnik Shawn nem vette észre a gúnyt a hangomban, mert csak szórakozottan elvigyorodott.
- Oké, ez életem egyik legszuperebb élményei közé tartozik! - jelentette ki hirtelen Gin. Összeráncolt szemöldökkel nézett rám. - Megfoghatom a bicepszed? - érdeklődött. A szemöldököm már a homlokom közepén volt. - Már egy csomó képet láttam róla és mindig megakartam fogni. - magyarázta, aztán Shawn legnagyobb megrökönyödésére megindult felé.
- Hé, öö Gin, ugye? Figyelj... ne...ez... Manócska, segíts már! - nézett rám riadtan Shawn, de amikor látta, hogy nem számíthat rám egyszerűen megfordult és... elfutott.
- Hé, ne! Csak meg akarom fogni a bicepszed! - kiáltott utána Gin és ő is futni kezdett. Egy pillanatig döbbentem meredtem rájuk, pontosabban oda, ahol az előbb álltak, végül megráztam a fejem. Shawn megérdemelte, amit Gintől kapott. Végülis azok után amiket tett, ez volt a legkevesebb.
YOU ARE READING
Nemezis
Fanfiction- Mi...? Én nem is... - kezdtem, volna megint az ostoba védekezésbe, de leintett. - Nem baj, Cicám, a fél világ kíváncsi rám. Te sem vagy kivétel. - vont vállat. - Nem vagyok a cicád! - hördültem fel. - És szeretnél az lenni? - érdeklődött, mire led...