Not Again.../Ziam Mayne/

6. fejezet

Éppen a kocsiba ülünk néma csöndben. Vagy százzal száguldók, csak remélem hogy nem tartoztatnak le. Liam meg itt feszeng mellettem az ülésben meg is értem hogy miért feszült az amit tett arra nincs bocsánat...

Visszaemlékezés:

Szia anya., vettem fel a telefont.

Szia Kicsim, mikor jössz majd haza?

Anya Liamnél alszom, majd holnap megyek haza.

Oké de vigyázz magadra.

Oké szia anya,. tetem le a telefont. Az agyon ülve a tv-t nèztem, mèg Liamet vàrtam.

-Szia jól vagy?, jött be a szobába Liam egy száll törölközővel a derekán. Miért ennyire szexy?!. Csak egy aprot bolintottam, de amire feleszmèltem közelebb jött és rátapadt az ajkaimra. (Ezek az ajkak, lehetetlen vele betelni.) Azonnal vissza csókoltam, a kezemet a nyaka köré tekertem, az ő keze meg a derekam mellett pihent. A nyelve bejutásért könyörgőt amit azonnal meg is adtam neki. Egyre vadabbul kezdett csókolni, és a keze egyre lejebb ment amig el nem érte a gatyámon duzzadó rész. Agresszíva belemarkolt. Én pedig halkan felnyögöttem.

- Liam, ahh.. még ne, még nem akarom., mondtam suttogva, de úgy, hogy ő is tisztán halja.

- Nyugi Zayn, jó lesz bizz benne., csókolt meg újra, és még mindig a farkamat markolászva, gatyán keresztül. Ezt a csókot már nem viszonoztam, egyáltalán. Inkább eltoltam magamtól, minél messzebb.

-Liam nem érted hogy nem akarom?!?!?, kérdeztem tőle picit ingerülten. De mire ezt kimondtam, újra rátapadt a számra, mint aki semmit nem hallott. A keze még mindig ott lent volt és a másik kezével pedig a hajamba túrt.

-Zayn, tudom hogy szűz vagy. Csak ne aggódj ès bízz bennem. Akkor nem lesz semmi baj., ezzel a mondattal egyűt elkezdte lehúzni a gatyámat az alsómmal együtt. próbáltam megállítani de mind a két kezemet a fejem fölé kötözte

-Zayn, igy is úgy is meg fog történi, csak az a kérdés hogy, hogy és úgy látszik te már döntöttél. Eleget vártam már. 2 éve vagyunk együtt és még egyszer se vertük ki egymásnak. Kibaszott hűséges voltam hozzád és nem feküdtem le senkiével. De elegem van a várakozásból, de nagyon elegem.,suttogta a fülembe amitől egyszerűen kirázott a hideg. Még sosem láttam ilyenek.

-Liam, kérlek ne..., mielőtt végig mondtam volna közbe szolt.

-Nem, ezentúl nincs olyan hogy "majd később Liam" vagy "most nem akarom Liam". Most már én diktálok, te pedig engedelmesen megteszed, akármit is akarok. Akár tetszik akár nem. Értetted?

-Igen., mondtam felénken. Nem is ismerek rá.Ez nem az a Liam akibe bele zúgtam. Levette magàrol a törölközöt, ès ez àltal ő is anyaszült mesztelen volt .  Lassan de mègis kiegyensulyozottan, az èjjeli szekrènyhez ment. Kutakodott pàrat,ès utànna elővtt egy sikositot meg ovszert.Nem akarom, meg nem àllok rà kèszen!!!. Probàltam kioldozni a kötelet, de semmi siker.Liam megfogta a kèt làbamat ès szètnyitotta öket, ovatosan bekente sikositoval az ujjait. Miutan ezt megtedte, elkezde körkörösen mozgatni a középső ujjàt ànuszomnàl. Amikor nem szàmitottam rà hirtelen belèm tolta. Feszìtő èrzès vet körül, elkezte ki-be mozgatni az ujjàt. Lassan mind a hàrom ujjàt ki-be mozgatta benem, amikor màr ugymond megszoktam egy erőteljes mozdulattal kihùzta belölem mindegyik ujjàt. Ezt màr èn sem bìrtam tovàbb ès felsikoltottam.

- Nyugi, mèg csak most jön a legjobb rèsz...

~-~-~-~-~-~-~
Bocsànat, hogy enyi ideig nem irtam, csak törtènt egy pàr dolog ami miatt nem volt semmi időm. De ezentul probàlok rendszeresen irni.