A sors útja

A sors útja 1.rész

Az a nap sokban külömbözött a többitől. Nagyon sokban, ugyanis az első napomat töltöttem a Szentfali-i lovastanyán.
Szokásomhoz híven elkéstem az első napon, ezért mire beléptem a kapun, már mindenki felnyergelte azt a lovat, amelyikre be volt osztva, kivéve engem. Hogy lehetek ennyire szerencsés? Egy Isteni tálentum...
Ám töprengésemet megzavarta a lovasoktató alias Moncsi :

-Ha csak itt állsz egy helyben egész nap ne is számíts arra, hogy lóra ülsz. Pucold ki az istállót és utána felváltod Andreát!-hangzott el a parancs.

-Igen is főnök...-sóhajtottam és elindultam egy lapátért.

Vicces, hogy lovagolni jöttem ide és mégcsak meg se simogattam egy lovat se. Na de mind egy. Azt mondták a szüleim, hogy szigorú egy oktató, de legalább addig sincs a kezemben telefon. Amit nem igazán értek, mivel nem vagyok függő. Na de hagyjuk is, sosem fogom megérteni őket.
Amikor végeztem az istállóval megváltam a lapáttól, ami ezalatt a nap alatt az egyetlen társaságom volt, sad story. Ám szomorkodásomat megszakította Mocsi :

-Viki! Hányszor kell elmondanom egy egyszerű feladatot?!-elindult felém, mint egy gőzmozfony.

-Amennyiszer akarod, de el kell keserítselek, hogy kész vagyok. Máma még lóra is fogok ülni ?-mondtam a lehető legnyugisabb pokerface-el.

Moncsinak torkán akadt a szó ezért átugrotta a témát: -Vedd fel a kobakodat. Felválthatod Andreát. Megvárlak a kifutónál.-elsuhant mint egy vadászgép.

-Ezaz!-felkaptam a kobakomat és az oktató után szaladtam, majd felültem a lóra.

Miután véget ért oktatásom első napja, végre alkalmam nyílt megismerkedni a lovakkal és a hellyel.
Már kezdett sötét lenni de még láttam a csátét, ami körülövezi a tanyát. Ám az ismerkedésemet megzavarta az egyik lány:

-Szia! Biztos te vagy az új lány. Moncsi azt mondta mutassam be a lovakat. Gyere utánam!- futott előre,ám visszafordult egy pillanatra- Ja és bocsi...a nevem Jázmin.

-Menci...én Viki vagyok.-válaszoltam a lehető legbarátságosabban majd utánafutottam.

-Ő itt Néró, Moncsi első lova. Szlovák melegvérű csődör. Nem annyira öreg, de már elég beteges és a háta is fáj. Ritkán lovagoljuk.-továbbvezetetett a második lóhoz- Ez a kislány itt Szojara. Keverék, fogalmunk sincs mien, de a farkából és a lábaiból itélve Arab telivér is van benne. Alacsony szegény ezért nem szeretik sokan lovagolni, de többnyire mindenki szereti. Annyira cuki-és egy puszit nyomott az orrára, majd továbbment- És ő itt az utolsó paci Villám. Betöretlen Fjord póni. Csinos legény, ám már nem lesz sokáig itt ugyanis bértartásban van itt és a gazdája más otthont talált neki.-elsétált a közeli farakáshoz , majd leült.- Nagyjából ennyi. Nos ki a legszimpatikusabb? Viki? Ittvagy?-türelmetlenkedett

Jázmin választ nem kapott ugyanis figyelmemet elterelte valami a távolban. Egy negyedik ló.