Változás

~ Dalma szemszöge: 1.rész ~

Az élet apró örömei néha többet számítanak, mint bármilyen ajándék. Én ezzel a gondolattal teljes mértékben egyet tudok érteni. Ezt élem át minden napomban és ha rossz kedvem van csak ezekre kell visszaemlékeznem ahhoz, hogy jobb legyen a hangulatom.
Kovács Dalma vagyok, Dóri barátnője. Vele járok egy osztályba és néha úgy érzem, hogy a Dórával közösen eltöltött napok ilyen kis örömök nekem. Egyedüli gyerek vagyok otthon, de Dodónak hála van, hogy úgy érzem van testvérem. Hol húgomként tudok rágondolni, hol pedig a nővéremként. Neki köszönhetem azt is, hogy megismertem életem nagy szerelmét. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább kezdem az elején.
Még kilencedikben egy téli szüneti napon történt, amikor egy csajos estét terveztünk Dóriéknál, viszont a bátyja áthívta az egyik barátját, hogy ő is aludjon ott. Én ennek nem annyira örültem, mert nem tudom, hogy mi miatt, de egyszerűen fiúk előtt nem tudok megnyílni. Mondhatnám úgy, hogy szinte "tökéletes" életem van egy nagyon jó családdal, egy erős iskolával és sok jó baráttal, kivéve ezt a kis bökkenőt. És mikor Dóri elmondta, hogy közös filmezést terveztek estére azt hittem, hogy otthagyok mindent barátnőm szobájába és hazamegyek. De mivel Dodó megkért, hogy maradjak és megnyugtatott, hogy Ádám (így hívják a srácot) tök normális, akkor beadtam a derekam.
Mikor eljött az idő bementünk a nappaliba pizsamában, popcornnal a kezünkben. A fiúk már bent voltak. Ekkor láttam meg életemben "először" a híres Ádámot.
- Úristen! - kiáltottam el magam meglepetésemben. - T-te vagy a magyar válogatottból Vértes Ádám?!
- Shh. - szólt rám Dóri. - Nem kell ezt ilyen nagy patáriával fogadni...
- Nem kell?! Ő a kedvenc játékosom a csapatból. Miatta néztem meg eddig minden magyar meccset és... - ekkor esett le, hogy amúgy a személy, akiről beszélünk ott áll mellettem és ezt az egészet hallja.
- Na ezt aztán most jól megcsináltad magadnak Dalma - gondoltam magamban, miközben éreztem, hogy egy kis pír jelenik meg az arcomon.
Gondolom ezt Ádám is észre vette, mert odajött hozzám és ezt mondta:
- Nyugodj meg, nincs baj. Már hozzászoktam, hogy akikkel találkozom így fogadnak. Képzelheted milyen lehetett tizedikben csatlakozni a mostani osztályomhoz. - nevette el magát, mire nekem is feloldódott az idegességem és felszabadultan tudtam vele nevetni.
- Tényleg sajnálom. - fordítottam komolyra a szót. - Lehetne egy kérésem?
- Csak nyugodtan. - válaszként még egy kis mosolyt is kaptam tőle.
- Kezdhetnénk újra a bemutatkozást? Ígérem most nem csinálom azt, amit az előbb. Én Kovács Dalma vagyok.
- Persze. - nyújtotta felém a kezét, amit hivatalos kézfogással meg is fogtam, mire maga mellé rántott úgy, hogy a szája pont a fülemnél legyen. - Bár nehéz lesz elfelejteni azt a sok kedves dolgot, amit az előbb mondtál. - suttogva beszélt, hogy csak én halljam, de ez a mondata még így is erős impulzusként hatott rám. Ekkor hátrébb lépett megrázta a kezem és bemutatkozott. - Én pedig Vértes Ádám vagyok. Örülök a találkozásnak és remélem, hogy nem ez lesz az utolsó. - kacsintott rám, mire én megint elpirultam.
Ennek a szép pillanatnak Dóri vetett véget.
- Jól van gerle pár. Elég lesz itt a szerelemeskedésből. Inkább most már döntsük el, hogy melyik filmet nézzük meg.
- Én a Fűrész 7-re szavazom. - szólalt meg Dodó bátyja, Bence.
- Jó, abban én is benne vagyok. - vágta rá egyből Ádám.
- Az nekem is jó. - mondta Dóri is. - Dalma? Neked is jó lesz?
- Persze, nem lesz gond. - remélem, tettem hozzá magamban.
- Szuper. Akkor megcsinálom a tévét. Addig hoztok még üdítőt, hogy film közben ne kelljen kimenni? - kérdezte Bence.
- Igen. Mi Dalmával majd gondoskodunk az üdítőkről. - mondta Dóri és azzal a lendülettel ki is húzott maga után a konyhába.
- Aú Dodó ez fáj! - mondtam neki kicsit dühösen, mire elengedett és szembe fordult velem.
- Mi volt ez az előbbi jelenet? - kérdezte kíváncsian.
- Mi lett volna? Egy példa arra, mikor előbb jár a szám, mint az eszem. - mondtam közönyösen.
Rám nézett szúrós szemeivel, majd elmosolyodott, mint akinek megvan a következő terve.
- Értem. Na mindegy, akkor vigyünk be poharakat meg vagy 3 másfeles kólát.
Bevittük a cumókat, majd leültünk a tévé elé és elkezdtük nézni a Fűrészt.
Sikeresen kibírtam a filmet anélkül, hogy ki kellett volna mennem hányni. Egy jó pont ma is írható a számlámra.
A film után bevágódtunk az ágyba, mert már fél 1 volt és el is aludtunk.
Másnap reggel, mikor felkeltem láttam, hogy Dóri már nincs mellettem, de találtam egy cetlit, amire ez volt írva.

Kedves Dalma!
Sajnos ma korán el kellett mennem, ezért nem személyesen tőled, hanem Dóritól kértem el a számodat. A mai edzés után hívlak, mert szeretnék veled beszélni.
Üdv: Ádám
Ui.: Ne légy dühös Dórira, mert ha nem adta volna meg, akkor téged keltettelek volna fel. 😉

Sziasztok drágáim!!! 😊
Itt is volnék a külön rész első felével.
Rájöttem, hogy annyi mindent akarok Dalma szálába írni, hogy ahhoz nem lesz elég egy fejezet, ezért úgy döntöttem, hogy inkább szétszedem (még én se tudom hány darabra 😂).
A következő részt hamarosan hozom, addig is ne halljak rólatok semmi jót 😉.
Ha tetszett a rész, akkor vote-oljatok és kommenteljetek. ^w^
Sok-sok puszi nektek drága manócskáim!!! 😘😘😍😍❤❤💋