1. fejezet

215 10 0
                                    

Sokat gyakoroltam menni fog!! Szét fogom szedni a képét. Fred egy biztató hátbaveregetéssel oldalra bökött a fejével, hogy menjek az ajtó felé. Megropogtattam a nyakam és az ujjaimat. Készen állok!! Ki léptem az ajtón és a tömeg a nevemet kezdte kiabálni.
-TIFFANY!!TIFFANY!!TIFFANY!!- Felemeltem mind2 kezemet és úgy sétáltam fel a ringbe. Közben az ellenfelem is megérkezett. Egy mma sportoló vagyok. A fekete derékig érő hajam be volt szorosan fonva. Ép ugy ahogy neki. Be áltam a harci hejzetembe és már csak az ismerős hangra vártunk, hogy neki essünk a másiknak. Egy beképzelt mosolyt véltem felvedezni az arcán. Majd én lehervaztom onnan. A biró közénk állt.
- Tudjátok a szabájokat!! Harc!!!-és megfujta a sípot. Nekem indult és megprobált arcon ütni. A szívem gyorsan vert. Az egyik legerösebb sportólóval voltam szemben. Világbajnok. Idáig eljutottam nem fogok meghátrálni!! Kikerültem az ütését és lentről állon ütöttem. A tömeg uuuu-zott. Az ellenfelem pedig a padlóra került. De fel tudott álni. Föröslő fejével dühösen nézett rám. Már nem volt meg a mosolya. Mégegyszer nekem indult. Be ütött nekem eggy rohadt erősett. De kicsit tompitottam a karommal az ütést. Tudtam ha nem nyugszom meg vesziteni fogok. AZT MÁR NEM!! Nagy lendületett vettem és a lábammal nyakon csaptam. Azt se tudta hol van. Meglepte a mozdulatom. Nem számított erre. Azonnal elájult!!!! A bíró elszámolt 10-ig a tömeggel együtt.
- 3-2- kezdett eluralkodni rajtam az izgalom!!-1-0....-megfujták a sípot. Zene volt füleimnek. Annyira boldog voltam. Levettem a fogvédőmet és orditottam.
-Igeeen!!!!- kiabáltam izgatottan felmáztam a ring keritésére és onnan újjongtam!!! Bekerültem el sem hiszem.
- A világbajnokságban vagyok!!!!!- orditottam mint egy eszement. Senki se szakithatta meg a boldog pillanatomat!! Végül Fred szolított, hogy ideje menni. Lemásztam és Fred megölelt.
- Büszke vagyok rád.-mondta magához szorítva.
- Köszönöm nélküled nem sikerült volna!!.-Fred a menedzserem. Nagyon jóban lettünk az évek során. Az öltöző felé vettük az irányt. Elkisért addig és megált az ajtónál. Gyorsan le vettem a kesztyűimet ,átöltöztem,kibontottam a hajam és összekócoltam. A tükörben megnéztem a számon lévő sebet amit az elöbb sikerült szereznem. A tükörből láttam, hogy besétál két öltönyös alak. Hátuk mögött Fred. Sajnáló tekintettel. Miért? A két úrhoz fordultam.
- Mit akarnak uraim?-mondtam nyugott hangon
- Láttuk az előbb az arénában. Elég ügyes mozdulatok mondhatom.
- Ha csak megdicsérni jöttetek nagyra értékelem de ezt máskor is megbeszélhetjük.- mondtam továbra is kedvesen. A kezemmel pedig az ajto fele mutattam.
-Nem valóban nem csak ezért jötünk. Lenne egy ügy amit szeretnénk ha elintézne. Röviden azt kérjük dolgozz nekünk-mondta a magas öltönyös ember. A türelmem határát feszegetik.
- Én nem dolgozom senkinek!!Soha
- Ne nehezitsd meg a dolgunkat kérlek.
- És mi lessz ha megnehezítem??! Elég tökösvagy szembeszálni velem?? A helyedben kétszer meggondolnám. A te érdekedben. -nem jött válasz.- Most pedig kifelé!!!!- kiabáltam.
- Ezt még megfogod bánni. Pedig elég jól fizet. Csak elteszel valakit lábalol és az öledbe hullik a pénz.- kikerekedtek a szemeim.. mit mond ez a balfasz??!! Megfogtam a nyakkendőjét és magamhoz húztam.
- Onnan egy rohadt gyilkosnak nézek ki szerinted hm??!!-hajoltam hozzá közelebb.- Mert akkor nagyon tévedsz, és mit gondolsz szerinted teljesen idióta vagyok. Pontosan tudom, hogy mennek az ilyen dolgok paraszt!!!-orditottam a fejére..- Ölembe hullik a pénz de szép és csodálatos minden szivárvány és póniló- szarkazmus-Szerinden nem tudom,hogy ha elvégzem engem is megöltök??!! Én lennék az egyetlen szemtanu és nincs garancia, hogy nem beszélek. Veszély lennék!!! Szóval utoljára mondom.. TAKARODJATOK KI A MOCSKOS ÉLETBE!!!!- köpni nyelni nem tudott.
- Még visszajövünk. Akkor talán más lessz a válaszod.-igazitotta meg a zakóját.
- Álmaidban!!-mondtam utána és kisétáltak az ajtón. Mit képzelnek ezek magukról??!! Fred az egyetlen aki tud valamenyit a magánéletemről. Ezért nem tudnak megfenyegetni engem mert semmit se tudnak rólam. Csak annyit tudhatnak amit a média kimond. Annak meg a fele nem igaz.
- Bocsi, hogy beengedtem de elég ilyesztőek voltak.-mondta Fred.
- Nem baj csak kérlek ne beszélj nekik rólam semmit.
- Mit akartak tőled?-most mit mondjak neki?- csak mert nem kicsit kiabáltál.
- Nem fontos csak egy munka ami nem tetszett. - mondtam de tudta, hogy nem csak ennyiről volt szó.
- Vigyázz magadra.
- Rendben.- és küldtem egy bíztató mosolyt felé.- Na induljunk mert farkas éhes vagyok.- ezzel elvettem a táskámat es az ajtó fele vettem az irányt. Beszáltunk a liftbe és megnyomtuk a földszintet. Ki értünk a nagy épületből és megcsapott az esti hűvös levegő.
- A hotelban együnk vagy menjünk máshova?-kérdezte Fred.
- Jó lessz a hotel.- mondtam ugyanis nem Amerikában élek igazábol csak a versenyek miatt jöttem ide. Gyorsan leintettünk egy taxit és a hotel felé vettük az irányt. Bedugtam a fülesem és az ablakon bámultam ki. A sok boldog vagy szomorú ember az utcán. Minden élet maga nehézsége vagy könnyűsége. Valaki aranytálcán kapja az életet valaki pedig a pincében szenved. Nos én az utobbiba tartozom. Nehezen küzdtem fel magam idáig és megfizetnek azok akik tönkre tették a multamat. Nem sokára meg is érkeztünk. Kifizettem a taxit és kiszáltam az aoutoból. Megvártam míg Fred is kiszáll és együtt mentünk be az épületbe. Elvettük a kulcsainkat és a szobáink fele vettük az irányt.
- Nos akkor jó éjszakát és holnap ne késs el mert akkor baj lessz.-mondta Fred.
- Rendben van ne aggodj jó éjt neked is.- ezzel a szobámba vettem az irányt. Be tettem a kulcsot és elforditottam a zárat. A lakat kattánását meghalva beléptem a szobába. Nem volt nagyszám egy fürdőszoba egy 2 személyes ágy, 2 éjjeli szekrénnyel mellete, és egykis konyha. Pont elég. Ledobtam a bejárat mellé a táskámat és ravetödtem az ágyra. Fáradt vagyok nagyon. Kimerített ez a nap. Gyorsan levettem a ruháimat és bebujtam az ágyba. Az álom hamar utolért de remélem azok az emberek nem keresnek meg újra. Szerintem elég világos volt a válaszom. Ebben a pillanatban még az éhességem se érdekelt túl fáradt voltam. Majd álmomban eszem. Vagy reggel......

***********
Nos köszönöm, hogy elolvastad az első részt remélem elnyerte a tetszésedet és várod a következőt :))

Fight!!(Harcolj)Where stories live. Discover now