К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Sötét, cappuchino színű bőrén rikít a fehér v nyakú póló, amin egy fekete bőrdzsekit visel. Pólója alul kikandikál egy minta, ami felfelé halad a nyakán. Haja apró, sűrű fürtökben áll a fején, de az oldalán rövidre van nyírva.
A szemei változatlanul az enyémet tartják a helyén, és az alkohol okozta magas önbizalmam elég erőt ad, hogy álljam is a sötét szemeket. Élvezem, ahogy fogva tartja a tekintetem, még akkor is, amikor leül Cisco mellé.
Hirtelen egy erős test nyomul a jobb oldalamhoz, és elkapom a szemem, és felnézek Theora, aki ahogy lenéz rám, halványan elmosolyodik, majd lehajol.
- Nem bánnám, ha ilyen közel lennél egész éjszaka, de egy kicsit arrébb csúsznál? - súgja a fülembe. És hova tűnt a fickó, aki fél órája felrobbantotta volna a fejem, amiért bámultam?
- Bocs. - súgom vissza, ahogy érzem, hogy eléri az arcom a melegség.
KC felé csúszok egy kicsit, hogy Cruz ne nyávogjon, hogy Theo szakálla a szájában van. Theo is követi a mozdulataimat, és elég közel ül ahhoz, hogy a vállaink, és a combjaink összeérjenek. A hirtelen hangulatváltozása kicsit összezavaró, és még talán kényelmetlen is, de ahogy megpróbálok kihátrálni a közelségéből, megérzem magam mellett KC-t, aki már így is a bőrülés szélén ül. Szuper. Beszorultam egy dothraki, és egy folyamatosan csacsogó Barbie-baba közé. És még a farkasszemezést is elveszítettem. Kell egy új pia. Nagyon gyorsan.
Theo egy apró mosolyt visel, és a boksz másik oldalára bámul. Ahogy odafordítom a fejem, látom, ahogy Dallas állja Theo tekintetét, de közel sem olyan boldog, mint ő. Csak most veszem észre, milyen csönd van az asztalnál. Mindenki a üvegét, vagy a tömeget figyeli. Kézzel lehetne fogni a frusztrációt, ami Theo és Dallas között áramlik. Valamiért majdnem fel is emelem a kezem, hogy belekapjak a levegőbe, hátha tényleg meg tudom fogni.
Pont jókor érkezik a felmentő sereg Hadley személyében, aki újabb italokat hoz a tálcáján, visszahozva a könnyedséget a társaságba. Lepakolja mindenki elé a teli poharakat, és üvegeket. Hadley köszönti Dallast, ahogy lerak elé egy üveg sört, majd Dallas egy mosollyal válaszol, de nem szólal meg.
- Dallas, ismerd meg ezt a csodálatos hölgyet, aki valószínűleg észrevehettél már. Nala, ő itt Dallas, kis társaságunk utolsó láncszeme. - közli Cruz olyan hangsúllyal, mintha éppen prédikálna.
Dallas semmit sem mond, csak bólint egyet, mire én megengedek egy kínos mosolyt, amiért egy szót sem szólt még, és kezdem kívülállónak érezni magam.
