Dancing Love

//3.fejezet: Miért pont Chuu?//

                                  ☆☆☆

Reggel az ébresztőm harsány hangjára ébrettem. Fél hat volt. Életemben nem keltem ilyen korán. Leültem az asztalomhoz, majd kinyitottam a matematika könyvem, de nem tudtam a tanulásra koncentrálni. Folyton Chuu járt az eszemben. Nem tudtam kiverni a fejemből. Hogy lehet valaki ilyen aranyos? De még mindig nem vagyok meleg! Ugye?

                 ●Pár órával később●

Az első négy tanórának vége, ami ebédidőt jelent. Még mindig Chuu-n gondolkodom. Miért nekem kell ezen keresztülmennem?

-Kei! Hallottam becenevemet a legjobb barátom, Hara Jou szájából.
-Mondd Jouja!
-Most láttam egy olyan helyes fiú-...
-Ja, tényleg! Szeretnék kérdezni valamit!
-Mondjad! Végre meleg lettél úgy mint én?
-Nem dehogy! Vagyis hát... Jött egy új fiú a tánciskolába aki a Kouhai-om lett és azt hiszem belezúgtam... Pedig két évvel fiatalabb és FIÚ! Nem szeretném azt, hogy az első szerelmem egy srác legyen!
-Tudod semmi baj azzal ha meleg vagy. Legalább tudunk pletykálni a fiúkról.

Viccelődött mint általában, pedig most nincs olyan hangulatom. De ő márpedig ilyen. Ezt meg kell szoknom.

-De akkor sem akarok meleg lenni! Így hogy apám elhagyott minket anyum az egyetlen számomra és nem örülne annak, hogy az egyetlen gyereke meleg lenne.
-Ugyan már Kei! Biztos nem lesz belőle baj!
-De még nem tudom biztosra az egészet. Lehet, hogy csak egy hirtelen felindulásból megtetszett de később elmúlik. Majd akkor ha biztos lesz.
-Biztos aranyosak vagytok együtt! Ugye én leszek a tanúd az esküvőn? Na de soetnem kell mert kezdődik a következő órám. Szia, Kei!

Ahhhh, az őrületbe kerget ilyenkor! De én tényleg aranyosnak találom Chuu-t. Szeretném jobban megismerni. Ma edzés után szerintem el is hívom valahová. Bár szerintem nem meleg. Egyenlőre baráti kapcsolatot szeretnék, utána majd lesz ami lesz. Most úgyis csak senpai-kouhai kapcsolatban állunk.

                   ●Pár órával később●

Amint beléptem a táncterembe, az első ember akit megláttam az Ő volt. Meghallotta az ajócsapódást, mire rám nézett. Elvörösödtünk. Pár perce csak álltunk és néztük egymást elpirulva. Már biztos, hogy a sors akarta így.

-Sz-szia Chuu. Látom fejlődtél. Mondtam miközben kezemet tördelltem.
-Óh senpai! Végre itt vagy!
-Chuu... Beszélni szeretnék veled!

Bementünk az öltözőbe, ahol egyből belekezdtem.

-Figyelj Chuu. Ugye most senpai-kouhai kapcsolatban állunk, és mivel a senpaiod vagyok, illetve szeretnék a barátod lenni, edzés után gyere el velem a parkba és mesélj magadról.

Alig tudtam ezt kimondani. A pulzusom az egekben, tudom, hogy hülyének néz, de közelebb akarok hozzá kerülni.

-Oké. Elmegyek veled. Én is meg szeretnélek ismerni, mert már a kezdetektől fogva szimpatikus voltál.
-Té-tényleg?

El sem hiszem! Annak a fiúnak aki tetszik szimpatikus vagyok! Úgy látszik jó napom van! De most tényleg össze vagyok zavarodva. Én nem vagyok meleg! Vagyis nem akarok az lenni. Miért kellett találkoznom Chuu-val? Miért pont Ő tetszett meg? Sok megválaszolatlan kérdés. De most itt az ideje elkezdeni edzni, mert a végén Aiko szét akar majd válni mert mindig megvárakoztatom.

SZIASZTOOOK! Tudom, ez az eddigi legrövidebb rész, de ma kevesebb ötletem volt. Remélem azért élvezhető volt, már várom a következő fejezetet amiben a parkos rész lesz! :3 Ha bejött, ne felejts el vote-olni, kommentelni, és ha szimpatikus vagyok, akár be is követhetsz! ❤