8. rész

51 3 0
                                    

-Szóóval-kezdte Sophia komolytalan ábrázattal- Azt akarod nekem beadni,hogy amikor elmentél Stacyvel sétálni, te vallottál neki, ő zavarba jött és elrohant, te pedig csüggedten levágódtál egy padra a vihar kellős közepén amikor is belédcsapott a villám?-fejezte be már-már komikus gesztikulálások közepette.

-Úgy valahogy-Bólintottam.

-Na ezt nem veszem be! Tuti valami kísérletet végeztek el rajtad a Moon mittoménmiben!-Mondta elég ingerülten.

-Pedig így van! És próbálj meg lenyugodni!-Csitítgattam

-Nem! Nem és nem! Ne is próbálj nyugtatgatni! Belédcsapott egy villám amitől gyorsan tudsz futni????-kiabálta elég erőteljesen

-tulajdonképpen mindenem felgyorsult,de nem fontos.... Most pedig kérlek NYUGODJ LE A PICSÁBA VAGY FELPOFOZLAK!- Az utolsó mondatrészt már nekem is üvöltve kellett mondanom.

-Jólvan na Miszter Asszonyverő! Lenyugodtam!- végre ő is visszavett a hangerejéből.

-Figyu, későre jár, rohanok haza- Megöleltem majd kiviharzottam a bejárati ajtón.

-Ezt nehéz lesz megszoknom-Sóhajtott Sophie.

*Másnap reggel*

Az ébresztőórám szokás szerint 6.30-kor zörgött. Csak az volt a baj,hogy 10 másodperc alatt készen lettem a szokásos reggeli rutinommal.

Sóhajtottam nagyon hangosan, ezzel jelezve azt, hogy mostantól megváltozik gyökeresen az életem.

*Az iskolában*

-Jó reggelt Gyorstüzelő!-köszönt hatalmas vigyorral az arcán Sophie.

-Mostantól mindig ilyen hülye becenevekkel fogsz illetni?-kérdeztem fásultan.

-Ameddig ki nem fogyok belőlük!-Mondta ezt is nevetve.

Épp a folyosón sétáltunk, amikor észrevettem valakit a hátam mögött. Egy 2 méter magas 100 kilós hústornyot. 

Név szerint Max Petersont. Már első osztály óta piszkál engem, és már kezdem unni.

-Laaawsooon!- Harsogta a nevemet hosszú elnyújtással a hatás érdekében.

-Mit akarsz már megint te házméretű idióta?- Válaszoltam rögtönözve.

-Hmm.. nem szoktam meg az efféle visszaszólásokat. Most kapsz érte egy kis büntit.-A mondat befejeztével útjára indította az öklét az arcom felé. Minden lelassult körülöttem,gondoltam most nincs kedvem bunyózni mert tudom, hogy úgy is én nyernék. Ezért hirtelen elkaptam Sophiát a karjánál és befutottam a folyosó végén lévő osztályterembe. 

Kicsit megszédült miközben egyenesbe hozta magát

-Ilyet többet ne csinálj mert összehányom magam!- Mondta röhögve és vállba bokszolt.

*Tanórák után*

Az utcán sétáltunk és a közeli pékségben vásárolt pogácsánkat majszoltuk.

-Figyu... mi lenne ha hétvégén összefutnánk és tesztelnénk a képességeidet?-Kezdte Sophia.

-hmm... Ez egy egész használható ötlet! De a tesztekhez kell még egy valaki....

FelgyorsulvaWhere stories live. Discover now