Mikor két világ találkozik /JAVÍTÁS ALATT/

1.

Shiori szemszöge:

Lassan sétáltam a munkahelyem felé, amit ezerszer jobban szerettem, mint az iskolának titulált börtönt. Az utcán nem sokan lézengtek, csak pár fiatal volt kint és bandázgatott. Pedig ha tudnák, hogy sehol nincsenek biztonságban, nem vihorásznának. Mikor odaértem még alig voltak, így odamentem a pulthoz ahol Itori már serényen dolgozott.
-Megjöttem. -mondtam mosolyogva majd hátramentem átöltözni.
Miután munkaruhám rajtam volt, kisétáltam és indulhatott a munka. És most feltehetitek a kérdést. Miért dolgozik egy EMBER egy Ghoul által vezetett bárban? Hát igazából magam sem tudom. Talán az, hogy Itori itt van, és hogy a barátomnak tudhatom megnyugtat. Bár talán veszélyes munka de én szeretem, és hát kell is a pénz  Itori pedig jól fizet.
-Ma is piszkáltak a suliban? -kérdezte mellém lépve.
-Mint mindig...de hozzászoktam, így nem érdekelnek. Bár a kis ribancot a suliból szívesen odaadnám egy Ghoulnak, de lehet gyomorrontást kapna tőle. -mondom vigyorogva.
Mire ő csak elneveti magát. Nem sértődik meg ha valami olyat mondok a fajtájár, bár utálom ezt a szót de őt nem zavarja. Igen Itori tudja, hogy tudom, hogy ő egy Ghoul. De nem nézek rá félve. Ő az akinek mindent elmondhatok, meghallgat és tanácsot ad. Plusz ő az egyetlen aki tudja, hogy mi történt a családommal.
A munka egész jól ment, így a  napot  egész szépen zártuk. Bár így is este lett és ilyenkor veszélyes kint.
-Biztos, hogy ne kísérjelek haza? Hiszen tudod, hogy... -imádom mikor aggódik.
-Nyugodj meg. Nem lesz semmi bajom és ígérem épségben hazaérek. -nyugtattam meg az aggódó kis lelkét.
-Ha baj lenne azonnal hívlak. Holnap találkozunk. -köszöntem el, majd elindultam haza.
Nem volt még annyira sötét, de az ember akkor sem szívesen mászkál erre. Kivételesen épségben hazaértem és felhívtam Itorit, hogy minden rendben van. Vettem egy forró zuhanyt és bedőltem a puha ágyamba.

Itori szemszöge:
 
Eközben a bárban:
-Parancsolj. - toltam Uta elé a poharat.
-Köszönöm. De mondd csak, jó ideje megakartam kérdezni, hogy mi ez a finom illat? Olyan édes és már jóideje érzem.  -mondta a maszk készítő miközben beleivott az italába.
-Azt hiszem a barátnőm illatát érzed, mivel itt dolgozik. -mondtam bár közben elgondolkodtam.
-Oh így már érthető a dolog.
-De miért  is érdekel pontosan? -kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Csak úgy. -ezzel be is fejezte a mondandóját. Aztán belekezdett a szokásos mondanivalójára. Én viszont éreztem, hogy valami hamarosan történni fog.

Shiori szemszöge:

Másnap reggel szombat volt, így délig aludtam. Aztán nagy nehezen kimásztam a puha ágyamból. Csináltam magamnak egy erős kávét, meg egy könnyű reggelit.
Reggeli után nekiláttam, hogy valami elfogadható külsőt varázsoljak magamra. Nem igazán vagyok olyan mint a többi ember. A bőröm nagyon sápadt szinte fehér, ahogyan a hajam is ami a derekamig ér és természetesen ilyen a színe. Itt-ott egy halványabb rózsaszín tincsel. A szemeim pedig liláskékek voltak. Ja és és nem mondanám, hogy gebe vagyok de nem igazán gömbölyödök.
Ja még be sem mutatkoztam. Shiori Aya vagyok 16 éves. Egyedül élek mert a szüleim egy balesetben egy éve meghaltak. Hát igen...máig gombóc lesz a torkomban ha csak rágondolok. Nem vagyok valami bőbeszédű másokkal, így általában furcsán néznek rám, de én ilyen vagyok. Fogmosás és fésülködés után, valami ruha után kezdtem el kutatni. Végül ezt a szettet választottam.

Míg nem kellett munkába mennem elugrottam és bevásároltam, majd hazaérve kitakarítottam. Mikor azzal is kész lettem csináltam egy kis ebédet magamnak. Mikor legközelebb rápillantottam az órámra, már indulhattam is. Milyen gyorsan telik az idő ha elfoglalja magát az ember. Odaérve gyorsan átöltöztem de most kivételesen Itori a pult mögé osztott be, így én csináltam az italokat. Gyorsan repült az idő, néhány vendéget még "kedveltem" is mert normálisnak volt mondható.
-Tudod hányan mondták ma nekem, hogy milyen különlegesen szép szemed van? -suttogta nekem Itori mosolyogva.
-Különlegesen szép a szemem? Lehet valami baj van velük. -mondtam és tovább törölgettem a poharakat.
-Pedig szerintem is az. Sőt te magad vagy különleges, hisz gyönyörűen nézel ki és ezt komolyan mondom. -mondta határozottan mire csak elmosolyodtam.
-Köszönöm Itori. -mosolyogtam zavartan és elpirulva.
Munka végén lehajtottam egy nagyadag ásványvizet, majd magamra kaptam a ruháimat. Tudom, hogy zárás után még fogad vendégeket, de azok már a barátai így én nem kellek oda. Ahogy haladtam haza éreztem, hogy valaki követ így gyorsítottam.
-Gyere csak vissza édesem. Nagyon csábító falatnak látszol. -kiabálta nekem a fickó, mert a hangja alapján az volt és a szavaiból kivéve egy Ghoul. Ennyit arról, hogy semmi gond nem lesz. Így rohantam ahogy csak bírtam egy buvóhely után kutatva.
Minél jobban igyekeztem annál jobban elfogott a félelem, és egyre csak hallottam ahogy közeledik felém. A tüdőm már sípolt és az oldalam is szúrt. Plusz nem egyszer majdnem fel is buktam. Már kezdtem feladni, mikor megpillantottam egy helyet amit eddig nem is láttam.

Odarohantam majd gyorsan kinyitva az ajtót, elbújtam de nem is sejtettem, hogy milyen birodalomba is léptem be.