Felgyorsulva

10. rész

Felvettem azt a bizonyos ,,nem értem a helyzetet'' arckifejezést, majd Doki felé fordultam.

-A mit?-tettem hozzá a kérdést is.

-Mivel a kolibri szíve percenként 1200-at ver és egy másodperc alatt 80-at csap a szárnyával. A madár is gyors, meg te is- Adta a rövid, ámde lényegre törő választ Doki.

-Nana Marks! Hát engem be sem mutatsz?- Vágott közbe a srác a monitor mögül.

-Jaj bocsásd meg feledékenységem! Srácok, ő itt Andy ,,Alaplap'' Philips a labor főmérnöke és mindenese  - mondta majd intett neki, hogy jöjjön ide.

-Az alaplap becenevet csak Beverly használja. Üdv Scott! Sokat meséltek rólad! És biztosan te vagy Sophia- mondta majd kézfogás helyett vállba bokszolt, fura szokás meg kell hagyni.

-Ezt meg honnan?....-csodálkozott Sophia.

-Ja, csak a biztonsági kamerán keresztül hallottam.-Válaszolta teljes nyugalommal.

Mindannyian nevettünk Andy furcsa válaszán, majd munkához láttunk.

Az első vizsgálat a szervezeten belüli változásokról szólt.

Vért vettek tőlem, megmérték a vérnyomásom futás előtt és után, és a szívverésemet is megvizsgálták.

-Szóóval? Mit tudtunk meg?-kérdeztem, miután már meguntam a várakozást.

-Nos, kezdem sorolni: A szívverésed percenként 980, futás után 1500, a vérnyomásod az egekben van, sajnos nem tudunk pontos eredményt mondani, mert a mérő kiakadt. A sejtjeid felgyorsultak, ezáltal gyorsabban gyógyulsz és az anyagcseréd is felgyorsult. Ezek voltak a belső változások. Most nézzük a külsőket.

Doki kizavart engem az udvarra,de csak miután telepakolt mindenféle tappancssal. Egy hatalmas futópályához mentünk, amit nem igazán értettem,hogy miért van itt, de inkább hagytam annyiban.

-Most a sebességedet fogjuk megmérni- Mondta Alaplap, miközben összehangolta a tappancsokat a sebességmérővel.

-Jól van, hát akkor nosza- mondtam, majd futásnak eredtem.

csak futottam és futottam körbe-körbe és egyre gyorsabban. Mikor végeztem visszarohantam a többiekhez,hogy megtudjam az eredményeket.

-Nos, Doki? Jó időt futottam?- kérdeztem vigyorogva, mert láttam az arcán a döbbenetet.

- Induláskor 200 km/h volt a sebességed, majd a futás intenzitásával együtt rohamosan nőtt. A végső sebességed 824 km/h volt.-Olvasta fel a kijelzőről.

-Hát ez fantasztikus!-Ujjongtam, mert magam sem számítottam ekkora sebességre.

-Teljesen le vagyok döbbenve!- Mondta egyszerre Beverly, Sophia és Alaplap.

Felnéztem az égre, majd ránéztem az órámra.

-Hát, köszi szépen mindenkinek mindent,de nekünk most rohannunk kell haza-mondtam majd karon ragadtam Sophiát és elfutottam. Őt letettem a házánál és utána én is hazafele indultam.Mikor hazaértem, felsétáltam a szobámba és szó szerint ledőltem az ágyamba, mert nagyon kifáradtam.

-Remélem, hogy mostantól nem kell mindennap vizsgálatokra járni a Moon Labs-be-nyöszörögtem, majd abban a pillanatban elaludtam.

Álmodtam..... az álmomban egy hatalmas vihar közepén voltam, ahol csak villámlott és a villám belecsapott egy emberbe. Nem láttam az arcát, mert felébredtem az álom közben.

-Fura.......-vontam vállat és folytattam az alvást