Angyalok által kreált szárnyak(SugaKook oneshot)

Angyalok által kreált szárnyak

Alkotó:DarcsiReni-Park Hee Tae alias Darcsi Renáta
Cím:Angyalok által kreált szárnyak
Hossz:Egyetlen egy fejezet
Műfaj:Oneshot,shounen ai
Párosítás:SugaKook,YoonKook...kinek,hogy tetszik,de a lényeg Min Yoon Giról és Jeon Jeong Gukról szól.
Helyszín:Temtő
Figyelmeztetés:!!!!SÍRÁS VESZÉLY!!!
Korhatár:Nincs

Ismertető:Min Yoon Gi meghalt.Ennyi elég is...

Hozzáfűzés:Remélem tetszeni fog nektek!Jó olvasást kívánok!☺

Angyalok által kreált szárnyak

2020.12.24.,Karácsony:

-Szia hyung!-mondtam a sírban fekvő szerelmemnek miközben leültem a sírkő előtt lévő fa padra.-Egy napja volt a temetésed...én mégis itt vagyok.És,hogy miért?Mert hiányzol.
Hiányzol,mert te voltál a legjobb barátom és az első szerelmem.Nem foglak elfelejteni soha!Amúgy...Ma van szenteste,hoztam neked egy kis ajándékot!-tettem le a csokor vörös rózsát a fehér sírkőre.-Remélem tetszik.De most mennem kell,mert hív a kötelesség,sajnálom szerelmem.Szia!

Írói szemszög:

Jungkook immár könnyezve vágott át a temetőn,hogy kijusson és visszatérhessen a csapattársaihoz.

Amint a dorm elé ért még jobban elkapta a szomorúság.És,hogy miért?
Mert nem értette,hogy bandatásrsai,hogy tudják boldogan ünnepelni a szentestét mikor egyik barátjuk nemrég halt meg.

Bárányunk benyitott a férfiakkal teli házba és mély,szomorkás hangon megszólalt:

Jungkook szemszöge:

-Megjöttem!-kiabáltam be a nappaliba ahol szétszóródva találtam hyungjaim.
J-Hope és V a maradék karácsonyfa díszt tette fel a hatalmas fenyőre,míg Rap Monster és Jimin távolabbról nézte a díszítő duót és magyarázták nekik,hogy mit hova tegyenek.Jin,a legidősebb pedig főzött,még szomorúbb lettem,mert senki se figyelt fel érkezésemre.Ennek tudatában felszaladtam az emeletre azonbelül nemrég eltávozott szerelmemnek a szobájába.

Ahogy benyitottam rögtön megcsapott a jellegzetes kakaóvaj illat ami csak is őt jellemezte.Beleszippantottam a levegőbe és mélyen kifújtam a benttartott levegőmet.Lényemet melegség járta át és az emlékek csak ugy megrohamozták az agyamat.
De a legcsodálatosabb emlék az számomra amikor összejöttünk...

Visszaemlékezés,2020.12.14.:

-Jungkook!-kiabáltad a nevemet miközben engem kerestél.-Merre vagy?
Szeretnék valamit mondani!!-mivel te nem nagyon mondtál el nekem semmit így gyermeki kíváncsisággal bújtam elő sötét barlangomból,a szobámból.Az ajtó nyitódásra felkaptad a fejed és amint megpillantottál elmosolyodtál amivel nekem is mosolyt csaltál az arcomra.
-Mit szeretnél hyung?-kérdeztem mosolyogva.Te csak ennyit mondtál:
-Gyere,mondanom kell valamit!-elindultál a bejárati ajtó felé amit én nem értettem így megkérdeztem:
-Hova megyünk Suga hyung?-kérdeztem kérdő tekintettel mire te csak rám nézve rám mosolyogtál és egy rövid,de annál tartalmasabb mondattal válaszoltál.
-A nagy parkban lévő szökőkúthoz!

Amint odaértünk és lehuppantunk a szökőkút peremére te rögtön megszólaltál:
-Jungkook...én szeretlek,de nem barátként...-ahogy kimondtad azt a szót rögtön elkapott a boldogság mámorító szele,hisz én is így éreztem.
-Én is szeretlek hyung!-mondtam mire elmosolyodtál és átölelve megcsókoltál,akkor nem számított,hogy kilátott minket...csak mi voltunk,csak én és te.Az volt az a nap amkor életem legboldogabb pillanatát éltem meg.