Roxfort //Szünetel//

A Konyhában

-George, lassabban!-Sikítottam, mikor éppen az egyik lépcsőn húzott maga után olyan sebességgel, hogy félő volt, lassan meg kell tanulnom seprű nélkül szállni.-Nekem nincsenek olyan hosszú lábaim mint neked!
-Nyugi Jeanny!-Kacsintott rám a vörös hajú.-Nem is megyek olyan gyorsan!-De szerencsémre azért lassított valamelyest az őrült rohanásán. Folyosókat szeltünk át, lépcsőkön robogtunk lefelé, míg meg nem érkeztünk az alagsorba.
Végigsétáltunk a konyhához vezető folyosón, és fittyethánytunk a minket furán méregető Hugrabugosokra. Ha látnak is minket bemenni a konyhába, köpni úgysem fognak a tanároknak, ahhoz túl nagy szívük van.
Lehet gonosz dolog ezt kihasználni, de...klassz dolog a csínytevés nem?
-Én csinálom!-Csaptam rá George kezére, mikor a kép felé nyúlt.
-Elnézést kisasszony!-Lépett hárébb vigyorogva.
A gyümölcsöstálat ábrázoló képhez léptem és megcsiklandoztam rajta a körtét. Mikor a gyümölcs felvihogott, egy kis ajtócska nyílt meg előttünk a falban.
Óvatosan léptem be rajta.
Egyszer-kétszer már jártam a konyhában, így tapasztalatból tudom, hogy nem jó öttlet ráijeszteni a Manókra.
Ugyanis mikor először itt jártam, úgy rontottam be mint egy vaddisznó, amitől a házi manók úgy megijedtek, hogy kiborítottak egy hatalmas adag pudingot. Aznap vacsorakor a Mardekár háznak nem igazán jutott puding!
De a nagy óvatosságom ellenére is volt szerencsém elesni a küszöbben.
Geogre meg persze csak röhögött rajtam, és az még véletlenül sem jutott eszébe, hogy segítsen.
-Hol marad az empátia?-Morogtam, miközben feltápászokdtam a földről.
-A toronyban hagytam!-Vont vállat a vöröske még mindig kuncogva.
-Nem is te lennél...
-Kisasszon'ka! Weasley úrfi!-Egy hatalmas tányérkupac fordult be az egyik szekrény mögül. Hamarosan megláthattuk a manót is, mivel a tányérokat a földre rakva sietett elénk, és nagy hajlongásba kezdett, mintha valami urak lennénk.-Rettenetes örömmel tölt el minket, hogy láthatunk titeket, úrfi és kisasszon'ka! Hozhatok egy kis süteményt vagy teát?-Fejezte be végre a hajlongást.
-Hello Philly.-Mosolyogtam rá a manóra.-Igen egy süti jól esne!
Philly csak bólintott és elsietett.
A konyhában egyébként rettenetes nagy volt a zaj; tányérok, poharak és evőeszközök csörömpöltek, mindenhol házimanók sürögtek forogtak, mindegyiknek a ruháján ott virított a Roxfort címere.
Ez volt az egyetlen közös bennük.
De nyilván ti is tudjátok, hogy nem igazán látni két egyforma manót!
Philly fél perc múlva vissza is tért hozzánk, két kezében egy eléggé (talán túlságosan is!) Megrakott tálcát egyensúlyozva szlalomozott a többi manó között.
-Jó étvágyat!-Tette le elénk a tálcát, majd meg sem várva az esetleges válaszunkat ismét elsietett.
George-ra néztünk.
-Zaba idő!-Kiáltotta vigyorogva, majd elkezdte tömni a szájába a sütiket. De szó szerint tömni.
Ja igen ez a mi kis "konyhai" játékunk! Ki tud több sütit a szájába tömni. Igen picit undi de...nem mindegy?
Ígyhát én is tömni kezdtem magam.
Szerintem nem kell mondanom, természetesen George nyert, 12:8-ra.
A nagyszájú mindenét neki!

-Tele vagyok George.-Nyögtem amikor sok lépcsőmászás után, végre elterülhettünk a fotelon.
-Én is Jeanny.-Motyogta csukott szemmel az általam emlíett.
-Talán nem kellett volna ennyi muffint ennünk.-Pillantottam George-ra...de azt már bealudt mellettem. Hát szép.
-Mit csinált megint az én drága öcsém, hogy még az ágyáig sem tudott elmászni olyan álmos?-Hallottam meg egy tudálékoskodó hangot a hátam mögül. Jaj ne!
-Kajakóma.-Sóhajtottam.
-Értem.-Támaszkodott a karfának Percy.-Egyébként szia Jean.-Mosolyodott el, talál túl szélesen is.
-Egyébként szia Percy.-Próbáltam valami mosoly félét varázsolni az arcomra.
-Mi ez a fura kedv?
-Ó, nálam is beütött a kajakóma.-Hunytam le a szemeimet tüntetően. Semmi kedvem most Percy Weasley-hez meg az idióta, hogy is mondjam "bókjaihoz"!
-Hát akkor aludj Jean.-Mondta halkan, majd végigsimított az arcomon és fölállt. Hallottam hogy fölmegy a lépcsőn.
Végre! Gondoltam. Majd elnyomott az álom.

Pappará!
Íme egy újabb fejezet.
Tök happy vagyok, hogy meg tudtam írni, mert tök nagy agyfagyásom volt egédz héten, meg így is rövid lett, de remélem nem baj! Ha tetszett, pls hagyj nyomot 🐾 magad után😉
Jó8!

Dorothy Weasley