Harark maga volt a halál otthona. Minden halvány vörös fényben fürdött. Minden bűzlött a rothadástól. De Roy csak haladt tovább. A rácsok mögött lapuló alakokat figyelte, akik közül páran meg is mutatták arcukat.
- Mit keres itt a Sátán fia? - kérdezte Roy számára egy ismerős hang.
A bal oldalán lévő ketrecre nézett; pár lépést hátrálnia kellett, hogy szemügyre vehesse a benne lévő rabot.
- Kalim?!
- Látom még emlékszel rám. - mondta a férfi. Barna haja és szeme volt, ami így a félhomályban elég ijesztő képet mutatott.
- Hogy tudnék elfelejteni egy besúgót? - szinte köpte a szavakat Roy.
Kalim arca a sötétbe veszett.
- Még mindig itt tartasz?! - nézett a fiúra szinte lángoló tekintettel. Az egész megjelenése hátborzongató volt; mintha körülvette volna valamilyen idegen sötét energia. - Nem tudsz semmit az egészről! Nem én árultam el Liya tartózkodási helyét az nap; és ha én is lettem volna sem lenne jogod számonkérni rajtam! Neked kellett volna ott lenned és megvédened! - Royba lángoló penge ként fúródott a felismerés, de kicsit megakadva ugyan, de folytatta valamelyest halkabban. - Nem, az én hibám is. Nem kellett volna hinnem benned...
- Miről beszélsz? - kérdezte értetlenül a fiú.
- Most nem is ez a lényeg. Az angyalokat keresed igaz? - váltott témát a férfi.
- Tudod,hol vannak?
- Erre vitték őket. Lucifer felé.
- Lucifer.. - akadt el a lélekzete Zarsnak.
- Nem tudom mit terveznek velük, de az biztos, hogy semmi jót. - tette hozzá Kalim.
- Biztos vagy benne,hogy angyalok voltak? - kérdezte kételkedve Roy.
- Arról vagyok híres, hogy a figyelmemet elkerüli egy ilyen dolog? - kérdezett vissza a férfi.
- Nem..- morogta Roy. - Lucifer a legalsó szinten van. - mondta Zarsnak,majd már indult volna.
- Már nincs ott. - szólalt meg Kalim.
- Akkor hol van?
- Csak akkor mondom el, ha kiengedsz. - közölte vigyorogva Kalim.
- Ugye most csak viccelsz?! - fakadt ki a fiú.
- Mellesleg egy arkangyalt is láttam vele. - folytatta a férfi.
- Idelent? - húzta össze szemöldökét Roy. - Erről Michaelnek is tudnia kell!
- Figyelj! Elmondok mindent, amit tudok, ami mellesleg nem kevés, csak vigyél ki innen! - magyarázta Kalim.
- Tudod, hogy az angyalokkal vagyok,igaz? - kérdezte Roy.
Kalim bólintott.
- Akkor azt is tudod, hova megyek ezután.
- Ha nem vetted volna észre rácsok mögött vagyok! Te is tudod,milyen fájdalmat tud okozni a Tisztítótűz,igaz?! - a fiú teste megmerevedett; egyszerre nagyon viszketni kezdtek a szimbólumok a testén. - És elhiheted, annál rosszabbat is kaptam már! Szóval inkább megyek az angyalokhoz,minthogy egy lopott sátánt szolgáljak!
- Lopott? - ütötte meg Roy fülét a szó.
- Az öcséd, de majd ezt is elmondom, csak menjünk már!
A fiú egy ideig tanakodott, majd a rácsokhoz emelte kezét, mire azok olvadni kezdtek bőre nyomán. Mikor elég nagy lett a nyílás Kalim kibújt rajta.
- Kövessetek. - mondta, azzal futásnak eredt.
- A Tisztítótűz lángjai nyomot hagynak a testen. - jegyezte meg Roy miközben követte.
- Most arra célzol,hogy engem miért nem borítanak olyan tetkók, mint téged? - vázolta a férfi és meg is válaszolta őket. - Begyógyítottam őket.
- Mi? Még én sem voltam rá képes! - hülledezett Roy.
- Mondjuk úgy,hogy majdnem olyan erős szőrnyet csináltak belőlem,mint amilyen te is vagy,de majd ezt is elmagyarázom.
- Sok mindent kell már elmondanod. - jegyezte meg Roy.
- Inkább örülj annak, hogy a halál küszöbén is hegyeztem a fülem. - jelentette ki Kalim.
A rácsok lassan eltűntek, majd egy elágazáshoz jutottak. Bal oldalt folytatódott az út, míg jobb oldalt egy óriási szén kapu állt.
- Ez eddig nem volt itt. - mondta a fiú.
- Pedig már tervezgették egy ideje, de tudtommal csak nemrég lett teljesen kész. - magyarázta Kalim.
- E mögött van Lucifer? - kérdezte Zars dadogva.
Roy a vállára tette a kezét.
- Ez már túlnő minden kérésemen,nem kell bejönnöd velem. Ez nem a te harcod és nem akarom, hogy jobban belekeveredj ebbe.
Az öreg démon elgondolkodóan nézte a kaput.
- Tudom, hogy nincs sok közöm hozzá és, hogy csak egy alvilági teremtmény vagyok, de ők viszont csak gyerekek. - mondta Zars.
- Angyalok. - javította ki Kalim.
- Nem. - mondta határozottan az öreg démon. - Többek ők annál. Ők Rixon úrfi barátai.
A fiú csak ámult, majd erőt vett magán.
- És mivel az én barátaim, nekem kell megvédenem őket.
- De ki fogja megvédeni Rixon úrfit? - kérdezte Zars.
- Hát én biztos nem! - közölte Kalim.
- Engem nem kell megvédeni. Épp ellenkezőleg,én jelentek veszélyt mindenkire! - jelentette ki Roy.
- Az a fiú mégis odaadná az életét érted. - értette Alira Zars.
- Hát ez.. - kezdte Roy, de Kalim közbevágott.
- Ne húzzuk már az időt! Jön az öreg vagy sem?!
- Megyek! - jelentette ki magabiztosan Zars.
Roy csak sóhajtani tudott, majd erőt vett magán és kinyitotta a szén kaput.Köszönöm az olvasást!😊
YOU ARE READING
A Pokol Bukottja
FantasyGondolom a címből is rá lehet jönni, hogy a pokolhoz van köze, de nem az van a középpontban. A történet már ki van dolgozva, szóval folyamatosan fogom írni, ha pedig nem, akkor nincs netelérhetőségem vagy feldobtam a talpam... Három részre van osztv...