°1. Fejezet°

154 12 2
                                    

Lihegve dőlnek a matracra. Mindketten ki vannak fulladva, hisz már a negyedik meneten is túl vannak. Taemin még jobban ki van merülve, mint a párja, Haruma, elvégre mégiscsak ő volt minden alkalommal alul. Gyorsan el is alszik. Párja óvón öleli magához, s kiskifli-nagykifli pózban lépnek be az álmok világába. Taemin egy multinacionális cég marketingese, Haruma pedig fotós. Közhelyes módon párját fotózza legtöbbet, bár ezen nincs mit csodálkozni, hisz valóban gyönyörű. Tökéletes modell. Az emberek imádják Haruma képsorozatait Taemin-ről. Elbűvölve szokták nézni a kiállított fotókat. Igen, Taemin tényleg gyönyörű. Néha kicsit zavarja is, hogy szinte mindenki utána fordul az utcán, de ember. Tehát hiú. És ha hiú, akkor természetesen simogatja az egóját, amikor megakad rajta valamelyik embertársának a szeme. Ennek köszönhető, hogy nagyobb önbecsüléssel rendelkezik, mint az emberek nagy többsége. Ugyan szereti azt hinni, hogy sikereinek nagy részét tehetségének köszönheti, a valóság az, hogy a külseje miatt tart ott, ahol. Hiszen ilyen undorító és borzalmas társadalomban élünk. Az emberek bármit megkaphatnak, ha szépek. De a szépség mulandó. És mi lesz azután? Amikor a néhai feszes bőr ráncos lesz, amikor már remeg a kéz, megőszül a haj, kiveszik a szemből a fény. Mi lesz akkor, ha minden, ami valaha szép volt, egyszer csak eltűnik? Megmarad az ember. A valódi ember.

Haruma korán kel. Éppen kávét főz, amikor Taemin egy nálánál kétszer nagyobb pólóban és a testéhez tapadó, fekete boxerben lép be a konyhába. Kékesszűrke szemei sarkában még ott ül egy kevés csipa, sápadt bőre kissé ki van pirosodva. Kócos, fekete haja belelóg a szemébe. Párja pajzán tekintetettel néz végig rajta. Tetszik neki a látvány. Egyszerre szexi és aranyos. Nemhiába imádja annyira ezt a fiút. Ellép a kávégép mellől és egy szenvedélyes csókot vált szerelmével. A még álmos fiú átkarolja a másik derekát, hogy még közelebb kerüljön hozzá. Ágyékát a párjáéhoz dörzsöli, s abból nem várt reakciót vált ki. Hangosan felnyög. Pedig ez igazán nem szokása Harumának. Taemin a szőke tincsek közé túr. Szereti annak selymes érintését. Haruma vissza akarja szerezni dominanciáját, így hát felfekteti a konyhapultra a fekete hajút, bármennyire irreális és pornófilmbe illő is legyen eme cselekedete. Az alárendelt szerepben lévő Taemin nem ellenkezik, csak élvezi a helyzetet. Szereti, amikor szerelme ennyire dominánsan viselkedik vele szemben. Élvezettel sóhajtozik, amikor a puha ajkak a nyakához érnek, s kiszívják bőrét, foltokat hagyva rajta. Imádja, amikor megjelölik, ilyenkor tudja, hogy tartozik valakihez. Lefő a kávé. Haruma elengedi a durcásan néző Taemint és kitölti a két csésze espressot, majd az egyiket egyből fel is hajtja.

- Elvigyelek munkába angyalom? - kérdi Haruma szereleme arcát cirógatva.

- Igen. Az jó lenne. - jön a felelet. Taemin gyors szájrapuszit ad párjának, felhajtja a kávéját és már megy is készülődni. Jöhet a szokásos reggeli rutinja. Fürdés, fogmosás, öltözés, majd végül tökéletesre megcsinálja a haját. Ma egy egyszerű, fekete inget, fekete nadrágot és egy egyszerű, bársonyvörös nyakkendőt választ. A hajával nem foglalkozik sokat, amúgy is szereti, ha kicsit kuszán áll. Széles mosollyal az arcán lép ki a fürdőből. Haruma elégedetten vizslatja párját. Ma különösen jól néz ki.

- Nekem van a legszebb pasim valaha! - neveti el magát a szőke, s karjai közé zárja a feketét. Beszippantja az illatát. Még az is tökéletes. Mindig illik az évszakhoz. Most épp fahéjillata van, mivel ősz közepén jár az idő. Taemin arcán halvány mosoly villan fel. Mindennél többet jelent neki, ha szerelme dicséri meg. Szomorú, hogy olyan elvakult, hogy párja csupán a külsejének bókol. Miután Haruma is elkészült, beülnek a szőke ezüst színű autójába és elhajtanak. Egy óriási irodaháznál áll meg az autó, hogy Taemin ki tudjon szállni. Int a párjának, majd belép az épületbe. Belülről még nagyobb, mint kívülről. Tipikus irodaház. Hatalmas üvegablakok, csodás panoráma, belül letisztult és rendes környezet. Taemin bemegy az irodájába és azonnal nekifeszül a munkájának. Hosszú napnak néz elébe, hiszen jelenleg egy rettentő fontos projekten dolgozik. Ez lehet talán eddigi életének legnagyobb sikere. Kényelmesen elhelyezkedik a székében, s bekapcsolja a laptopját. A háttérképén ő és Haruma szerepelnek. Egymás kezét fogják és a tengerparton bámulják szerelmesen a naplementét. Gyönyörű kép. Párja egyik fotós haverja készítette róluk. Rengeteg közös képük van, neki mégis ez a kedvence. Nincs rá különösebb oka, csupán ezen szereti a legjobban a színeket. A narancssárgás és a kékes árnyalatok teljesen különbözőek, mégis olyan harmonikusak együtt, főként ezen a fotón. Tökéletesen kiegészítik egymást. Ők csupán fekete alakok, elvesznek a színek kavalkádjában, ennek ellenére jól látja, hogy a fotón szereplő Haruma szerelmesen néz az ő képmására. Akárhányszor meglátja ezt a képet, mindig mosolyoghatnékja támad. Igen. Ez egy gyönyörű kép. Róluk. Ezért imádja.

//Tudom, tudom. Egy sztorim nincs befejezve, de ezt nagyon meg akartam írni. Kicsit rövidke lett, de azért remélem elnyeri a tetszéseteket. ^^//

Ha a szépség elillan, mi marad?Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon