14.Rész

33 2 0
                                    

-Ez egy különleges instabil részecskékből álló anyag, ami szimbiotikusan rákapcsolódik a használójára.-Magyarázta Andy.

-Tehát olyan mint a szimbióta a Pókember képregényből?-kérdeztem izgatottan.

-Ja, olyasmi- Válaszolta.

-Akkor ez most azt jelenti, hogy belekezdhetek a szuperhősködésbe?-tettem fel még egy kérdést.

-Igen, pontosan.-Szólt közbe Doki- De tisztáznunk kell, rajtunk kívűl senki nem tudhat a képességeidről. A hétköznapi életben SEM használhatod az erődet.

-És van valami kivétel?-kérdeztem reménykedve.

-Csak és csak ha tényleg szükséges.-engedett Doki.

-Szóval, megvan a név, a ruha, a csapat, már csak a köztudatba kell berobbannom.-Hogy kell használnom ezt az anyagot?-Kérdeztem Andy-hez fordulva.

-Csak felteszed a tested bármely pontjára, az meg automatikusan rád épül.-adott egy rövid gyorstalpalót.

Felkaptam a ruhadarabot és a vállamra tettem. A kis foszlányból egy egész ruha lett. Még az arcomra is került egy fekete szemet takaró maszk. A ruha fekete volt fehér villámokkal a két vállamnál.

-Ez lenyűgöző! Bírni fogja a strapát? - Kérdeztem kaján vigyorral az arcomon.

-Derítsd ki magad.-Mondta a doki, majd az kijárat felé mutatott.

Elmosolyodtam és nekiiramodtam. Csak rohantam és rohantam. Egy bizonyos sebességnél látni kezdtem a kékes fényt, de most nem álltam meg, mert olyan boldog voltam.

Átrohantam a fényen, majd a város másik pontján találtam magam

-Hol vagyok?-tettem fel a kérdést magamtól, majd nyugtáztam, hogy halvány lila gőzöm sincs.

Vállat vontam majd hazarohantam. Leszedtem magamról a ruhát, és magyarázatot próbáltam találni a különös jelenségre. Gondoltam elrohanok a laborba és megkérdezem Dokit, mert ő tudja az ilyen szarokra a megoldást.

Odaértem, majd amikor leakartam menni a pincébe az ajtóban földbe gyökerezett a lábam.

Mindenki ott volt....én is. A rongydarab is ott volt, amit ruhának használok. Minden olyan volt mint.....tegnap.

-Na az nem! Az nem lehet! Én most utaztam az időben!- tört ki belőlem a frász.

-Na jó, na jó gondolkodjunk. Rengeteg időutazós filmet láttam és képregényt olvastam, csak volt valami haszna. Először is, meg kell oldanom, hogy csak egy legyen belőlem, ne pedig kettő-töprengtem.-Ha találkozom a tegnapi önmagammal akkor talán egyesülni tudunk és akkor probléma megoldva!

Na de hogy fogom ezt mind úgy megoldani,hogy ne tűnjön fel senkinek hogy időt utaztam?

FelgyorsulvaWhere stories live. Discover now