Reggel nagyon korán keltem...ami persze érthető volt mivel egész éjszaka görcsöltem az új suli miatt. Féltem hogy be fognak-e majd fogadni,hogy milyenek lesznek a tanárok, meg kb mindentől. Még csak reggel 6 volt és a suliba 8:45-re kell beérni. Még a buszhoz sem kellett rohannom,mert itt lakok egy utcányira a sulitól. Gondoltam lemegyek,elkezdek készülődni,hajat mosni,stb... Miután megszárítottam a hajam szó szerint olyan volt mint egy szénakazal,ezért minden tincset szépen gondosan ki kellett vasalnom. 8:30-kor el is indultam a suliba. Anya utánam szólt.
-Sok sikert Skylar!
-Köszi anyu-majd adtam neki egy puszit-
Amikor a suli kapujához értem vettem egy mély levegőt. "Meg tudod csinálni"-mondtam magamba. Beléptem és hatalmas hangzavar fogadott. Rengeteg diák jár ide! A portán megkérdeztem hogy hanyas terem a 9/b osztályé. Elindultam a 112-es felé,és nem kétség,a mi osztályunk volt a leghangosabb. Én nem mentem gólyatáborba,mert pont akkor voltunk nyaralni,így a többiek már kicsit összeszoktak,én voltam egyedül "új". Beléptem majd leültem az első padba egyedül. Pontban 8:00-kor becsengettek,kezdődhetett az osztályfőnöki óra. Belépett a tanár és rögtön utána ismét kinyílt az ajtó. Ekkor belépett egy másik fiú.
Nagyjából lecsekkoltam az osztálytársaimat a Facebookon,azthiszem ő Brad. Egyből lehuppant mellém, nem foglalkoztam vele. Egész nap rajzoltam mellette...
