Move To London - Niall Horan Fanfiction [Hungarian]

Chapter 21 - "Trust me"

Niall a laptop képernyőjére tapadva, teljesen kirekesztette magát a valóságból. 

– Niall – szólt Louis, majd mikor látta, hogy nem figyel az arca előtt kezdett hadonászni a kezével. A fiú zavartan megrázta fejét, és rá emelte a kék szempárt társára, aki erre abbahagyta a kapálózást? 

– Mi van? – kérdezte, és kicsit megrázta a fejét, hogy fokozza értetlenségét. 

– Mit csinálsz? – próbált bebújni a laptop mögé Louis, hogy megnézze mi az, ami ennyire leköti. 

– Semmit. Csak megnéztem – azzal Niall becsukta a gépet, és lezárta a témát. Vagyis ezt hitte. 

– Becca facebookját nézegeted? Kíváncsi vagy, hogy nélküled is zajlik-e az élete? 

– Ne ítélj el. Nem tehetek róla. Most még nagyobb a távolság, és ő újra otthon van. Ott a családja, a barátai… Nincs már szüksége ránk. 

– Ne beszélj hülyeséget. Nem csak azért mondta, hogy szeret, mert szüksége volt ránk. Ha ennyire bízol benne, akkor nem is szereted igazán – mondta Louis és bele vitt egy kis megvető pillantást, hogy észrevegye, milyen butaságot beszél. 

– Nem így értettem. Csak érdekel, hogy mivel foglalkozik. Megnéztem, hogy mi van vele. De nincs fent – legyintett és végre felállt. 

– Nem mintha nagyon ráérnél beszélgetni – mondta, majd elindult, Niall pedig fejét csóválva nézett utána. Bármit csinál az úgysem lesz jó.  Mi baja ennek a Louisnak? Nem mintha Louval lett volna a baj. Hiszen ő az, aki folyamatosan a neten lóg, amióta Becca elment. Mester fokozatra fejlesztette a nem evés művészetét is, ami hihetetlen és elképzelhetetlen volt épp tőle. Talán észre sem vette, hogy legtöbbször elutasítja a felkínált ételt, máskor pedig meg sem hallja, hogy kérdezik. Néha csak néz maga elé, senkire nem figyel oda. Ha nem bökdösnék, vagy hadonásznának, talán sosem nézne fel. Ez kétségbe ejtette a többieket, ahogy az is, hogy Niall semmilyen tervet nem mutatott még fel a Becca üggyel kapcsolatban. Már pedig vissza kell őt szerezni, mert ez így nem mehet tovább. 

A fiúk később csöndben ültek a buszban, és egymást méregették feszülten. Azt várták melyikük töri meg végre a kínos csendet. Végül minden tekintet Niallre szegeződött, és addig ostromolták a fiút pillantásaikkal, míg az meg nem szólalt végre. Az ujjait egymáshoz illesztette, és végig a kezeit bámulta, amíg elmondta a mondandóját. 

– Gondolom mind rájöttetek magatoktól is, hogy miért hívtalak össze titeket. Sajnálom, hogy az időtöket pazarolom, de Beccát vissza kell szerezni, és ez nélkületek nem megy – mondta végül. – Segítenetek kell – nézett fel végül, mire mindenki megkönnyebbülten sóhajtott. Niall ártatlanul nézett rájuk, mint akinek fogalma sincs a világról. Talán nem is volt. Vagy nem is érdekelte semmi. 

– Beszéltem Perrievel, szerinte nem túl okos dolog egy lányt öt fiúval összezárni, pláne ha azok olyanok, mint mi. Nem értettem, mire céloz ezzel, mégis szerintem tökéletesen igaza van – vette át a szót Zayn, és végig a szőkén pihentette ragyogó, barna tekintetét. 

– Mit akarsz ezzel mondani? – kérdezett vissza Niall. 

– Azt, hogy Becca alapvetően szereti a tisztaságot, nem igaz? Lássuk be, minket ez nem kifejezetten érdekel. Nem zavar, ha néha napokig érlelődik a romlott szendvics akár az ágyatokban is akár, vagy hasonló apróságok. Mondhatnám, mocskosak vagytok fiúk. – folytatta Liam. 

– Nálam nem marad meg kaja. Te is tudod. Az Harry esete volt a penészes szendviccsel – kezdte durcásan, de Louis közbevágott. 

– Vegyük úgy, hogy igazatok van, de mire akartok ezzel kilyukadni? – értetlenkedett Niall helyett is.