Heart Attack

Bevezetés

Igazából, fogalmam sincs, hogyan kerültem oda, ahova. Egyszerűen csak belecsöppentem. Ha 3 évvel ezelőtt megkérdezné valaki, "Hé, ki az a Heather Price?", talán még válasz is érkezne. De most, 16. életévem vége felé, már nem is számítok rá, hogy bárki is emlékezzen rám. Vagy, hogy egyáltalán valaki érdeklődjön felőlem.

Kit akarok átverni? Nincs is ok, amiért emlékezhetnének. Egyszerű, copfba kötött feketének tűnő, ennek ellenére sötét barnának vallott hajam, zöld szempárom, az a néhány szeplő az orromon és jellegtelen személyem nem említésre méltó. Az talán már igen, hogy olyan hidegvérrel tűrök minden oltogatást és hátbaszúrást, amit egy átlagos ember még csak elképzelni sem tud. Na de kérlek, az mégis kit érdekel? 2015-öt írunk. A világ nem azokat díjazza, akik kitartóak, nyugodtak és jószándékúak. Nem, mert a mai társadalomban a szépek, az erősek és a kedveltek a méhkirálynők, vagy épp királyok.

Márpedig akár tetszik, akár nem, én nem ebbe a rétegbe tartozom. Ide csak az Amerikai filmekbe illő, folyton vihorászó pompomlányok, a sportolók, az énekesek, a dívák és celebek tartoznak. Márpedig én csak egy egyszerű, akár kitaszítottnak hívható lány vagyok. Nincs bennem se tehetség, sem szépség, sem erő, sem különlegesség. Én csak egy tömeggyártásban készült serdülő vagyok, aki egybeolvad a többi velem egy cipőben járó, divatos szóval "lúzerrel".

És bármit teszek, ez így is marad. Mert hiába változok meg, akár külsőleg, akar belsőleg, akkor sem fognak mást gondolni. Amit egyszer elszúrtam, azt elszúrtam. Így lett beírva a történelmembe. És már nem javítható...

Gondoltam ezt...

Majd megismertem őt, és minden megváltozott...