Egy kést tartott a kezében. Egy kést, miről csöpögött a vér. Egy kést mely csak a lány torkára sóvárgott. A gyilkos eggyel közelebb lépett, amely tizenhat éves lányból egy sikolyt eredményezett. Ezek folytán a gyilkos -név szerint Kárl- megfutamodott. De ez se tartott sokáig. Elkezdett lépkedni. Kipp-kopp-hallatszódtak a lépteit. Megragadta a lányt a vörös színű hajánál fogva, hozzá érintette a kést a torkához és lassan elkezdte húzgálni, jobbra, balra-akárcsak a régen, amikor a tompa élű fűrésszel vágták a fát. A lány szeméből egy könnycsepp gurult le, s még mielőtt végleg eltávozott volna, csak ennyit mondott:
-Miért?
A lány elgyengült és a földre zuhant.
Sziasztóóók? Véleményt, légyszi!
