Tudom, meghalok | Éhezők Viadala Fanficton

Katniss

-Hősszerelmes! Hol vagy már!? Nem érdekel hogy ettél-e! Indulnunk kell! tovább! -kiabál Cato. Én még most sem fogtan föl az előbb történteket...megöltem valakit. Akinek családja, barátai, érzései és gondolatai vannak. Én meg megszűntettem. Örökre elhallgattattam. És a családja ezt végig nézte. Vagyis örökre megutáltak.. Nem is azzal van a baj hogy valaki, pontosabban valakik meg fognak utálni hanem az hogy kiontottam egy a családjuk által fontos személynek tartott valakit..

-Hahóó! Mi a bajod? Mozdulj már!- ordít rám Cato. De nem 10 méterről kiabál hanem az arcomtól 3 centiről. Gondolom miközben az előbbi .....jeleneten gondolkoztam, közelebb jött.

- Jó...semmi bajom..-mondom majd elindulok

-Ácsi, ácsi! Mit csináltál Hősszerelmes? Mesélj Édesem!-mondja majd nekilök egy fának és alkarját a nyakamhoz szorítva ordibál tovább nekem:

-Na?? Most már tudod mondani Hősszerelmes? Ha?! Nem hallom! Hangosabban ha kérhetném!- ordít velem. Érzem ahogyan egyre rosszabbul kapok levegőt.

-Ehngehdj ehl! Khérlehk!- próbálom mondani. De nem enged és csak erősebben szorít. Kezd elsötétülni a világ amikor az utolsó erőmmel megrúgom a térdkalácsát. Elenged a lábába hasító fájdalom miatt, de nekem nincs erőm csak 3 lépést előre haladni majd összeesek a földön a levegőhiány miatt.

***

-Szerintem meghalt..-mondja valaki. Vagyis egy idő után rájövök hogy Clove az.

- Hagyjuk itt.- mondja Glimmer.-Nélküle is megtaláljuk a Tüzes lányt!- mondja. Cato közelebb lép, majd felpofoz. Az arcomba hasít fájdalomtól ki kell nyitnom a szemem, de mivel kb. fél óráig voltam eszméletlen még nem látok tisztán csak egész homályosan.

- Látjátok él! Na állj föl! Ne kelljen segítenem mert megöllek!- ordít Cato a fejembe, vagyis abba sem vagyok biztos hogy Cato az.

-Lázas....- fogja meg...azt hiszem Marvel a homlokomat. Miért lennék lázas? Semmi összefüggés nincs a között hogy elájultam és egy esetleges influenza között.....

-Dehogy lázas csak le kell önteni egy kis hideg vízzel!- kibálja Clove aki egy vízzel teli vödörrel tér vissza. Majd hirtelen a fejemre önti. Minden elsötétül. Olyan érzés a hideg víz az állítólagos "lázas" testemre mint amikor a meleg ágyból kibújva elmegyek zuhanyozni a reggel még jég hideg vizet ráöntöm meleg bőrömre. Libabőr...kisebb fájdalom amit érzek...és még Clove utolsó mondatát hallom.

-Ha meghalt annyit szólnék hozzá hogy nem volt olyan csúnyácska fiú.... Majd minden elsötétül. Egyszer csak megjelenik előttem Katniss, de túl messze van ezért homályosan látom. Körülnézek és minden fehér. Mintha egy fehér dobozba lennék bezárva. Katniss csak áll és néz a gyönyörű kék szemeivel. Közelebb lépek... olyan érzés mintha vízen járnék.... Katniss annyival hátrébb lép mint én előre.

-Mi a..-próbálok megszólalni de nem jön ki hang a torkomon..-A..aa..aaa-próbálok valamit mondani de semmi... Katniss most közelebb lép. Már nem látom olyan homályosan...-Kaaa..ttt- próbálom kimondani a nevét de csak egy fuldokoló öregember hangjára hasonlító nyögést adok ki magamból.

-Ne Peeta ne próbálj beszélni..nem fog menni Cato fojtogatása miatt...- mondja. Valamiért nem az a lágy simogató hangon szólal meg hanem...olyan férfias.... Elkezdek felé futni ahogy tudok de egy idő után rájövök hogy csak és kizárólagosan lépésenként lehet haladni...

-Beteg vagy...-mondja és a mondata meghökkent...Miért lennék beteg? Én nem érzem magam rosszul...

-Feküdj vissza..- mondja már nem is női hangon.. Mi az hogy feküdjek vissza? Hiszen állok! Hirtelen egy centi választja el az arcunkat egymástól...felemelem a kezem az arca irányába...ő a fejét közelíti az enyémhez....és átesik rajtam mint egy szellem..ilyedtemben megfordulok de már nem látom.....ekkor megint minden elsötétül...