-Valódi érzés-

2.rész

Pár nappal később Justin egy meglepetést szervezett. Bekötött a szemem és vezetett mint egy vakot a kutyája. Nem sokkal később megálltunk és levette a kendőt a szememről. Amint megláttam nagyon szomorú lettem és sírva borultak Justin vállára. A szüleim sírjához hozott.
-Miért hozták ide? -kérdeztem szipogva
-Ismertem a szüleidet.
-Micsoda, honnan?
-Amikor leégett a házunk én még csak 6 éves voltam és a szüleid támogattak minket, hogy új házat tudjunk építeni. Ők fizették ki a házunkat, mert a szüleid milliomosok voltak, de ennek ellenére nagyon jószívűek.-mondta Justin mire már ő is könnyezni kezdett.
-Ezeket honnét tudtad meg?-kutattam a dolgozó szobába és megtaláltam a papírokat.
-Kim nagyon szépen köszönöm neked és a szüleidnek is a segítséget.
Erre nem válaszoltam csak szorosan átöleltem, ő is így tett.
Haza mentünk(Justinékhoz) és úgy döntöttünk nézünk valami filmet. Patogtattunk kukoricát és le ültünk a kanapéra. Választásunk „A felhők fölött 3 méterrel” című filmre esett. Össze bújva néztük a TV-t mikor hazajöttem Justin szülei.
-Szia kisfiam és kihez van szerencsém?-jött be Anita, Justin anyukája.
-Csókolom, Kim vagyok.-fogtam kezet vele.
-Jaj csak simán szia. És jól beilleszkedett a fiam az új iskolába? 
-Igen, és sok barátja van.
-Jolvan akkor hagylak is titeket, ha bármi kell csak szóljatok.-mondat széles mosollyal az arcán és kiment.
-Nagyon kedves anyukád van.-mondtam Justinnak.
-Igen, köszi.
Végignéztük a filmet és elmentünk aludni, igen megint rávett, hogy aludjak náluk. Elvégeztek az esti rutinom és bebújtam Justin mellé. Adott egy puszit a homlokomra, amitől kirázott a hideg(jó értelemben).
Reggel még suli előtt el kellett mennünk a nevelő intézetbe a cuccaimért. Mikor beléptem a szobámba megláttam, hogy minden ruhám, tankönyveim, füzetem szét van dobálva a földön. Összeszedtem ami aznap kellhet a suliba és szomorú fejjel léptem ki a szobámból mikor pár ki kis k***a  beszólogattak, hogy én mekkora egy r***c vagyok, az éjszakákat máshol töltöm. Ez ment míg ki nem értem az intézetből.
Oda futottam Justinhoz és a kezét fogva húztam, hogy minél gyorsabban menjünk innen.
-Mi a baj Kim?-kérdezte aggódva
-Pár csaj folyton beszólogat de mindegy, utálok az árvaházba lenni.
-Figyelj ha akarod beszélek velük, hogy hadjanak békén.
-Nem, nem kell köszi.-vágtam rá egyből nem akartam, hogy bele avatkozzon, majd megoldom egyedül. 
-És akkor alszol nálunk amikor csak akarsz.-monda kedves mosollyal.
-Köszönőm.-válaszoltam hálásan.
Odaértünk a sulihoz,  Dylan és Cam már az ajtó előtt vártak minket. Tök jó barátok lettek Justinnal aminek kifejezetten örülök, mert akkor így együtt lehetek a három legjobb barátommal. Suli után mindig elmegyünk valahova deszkával.
És folyton valami őrültséget csinálunk.