A 7 Herceg [Kim Taehyung ff.] → SZÜNETEL

♦ 5.rész - A rejtélyes lélek♦

Miután a negyedik herceggel megállapodtunk, kevésbé kötött belém, de persze nem tudott csomót kötni a nyelvére. Fárasztó volt vele foglalkozni, miközben  a kötelességeimet is teljesítenem kell. Pontosan egy ilyen fárasztó nap után botlottam bele a rejtélyes, csöndes ötödik koronahercegbe. Pontosítanék ő botlott belém, mert valami érdekeset olvasott. Ő tipikusan az a herceg aki nem harapja le az ember fejét, és nagyon nehezen lehet őt kihozni a sodrából, már ha őt ki lehet. Annyi teát iszik, hogy biztosan az évek során teljesen lenyugtatta az idegrendszerét, és elengedi az eseményeket, és a saját világába el van. Őszintén irigylem. Nekem mások világában kell rendet tennem, a sajátom pedig nem is létezik. Szóval miután egymásba botlottunk, legalább öt percig bocsánatot kért Ő. Igen Ő. 

- Hoseok herceg kérem, nem történ semmi baj. - próbáltam meg leállítani a bocsánat rohamát. - Megkérdezhetem mit olvas, ami ennyire elvonja felséged figyelmét? - finomkodom, mire elmosolyodik.

- Persze, egy nagyon érdekes filozófiai kutatást. A szépségről. - mondja, majd összehajtogatja a papír kupacot. - Van kedved teázni? - kérdezi váratlanul, én pedig bólintok.

- Felségedet nem zavarja, hogy egy udvarhölggyel fog teázni? - kérdezem, miközben sétálunk a kert felé. 

- Ugyan. - neveti. - Én nem az a fajta típusú ember vagyok, aki a rangok alapján ítélkezik.

- Tudom felség, hálás vagyok. - mire csak bólint, majd előre enged a kertben.

Leül az egyik párnázott székre, majd rámutat a másik székre, hogy én is üljek le. Annyira kedves, sokkal másabb mint a többi herceg. 

- Ülj csak le Mina. - mondja kedvesen.

Félénken helyet foglaltam a herceggel, ő pedig engem nézett. Tekintete kedves volt, és lágy, szelíd és rejtélyes. Igazán kíváncsi vagyok erre a hercegre, lenyűgöző a kedvessége. 

- Jól sejtem, hogy azon elmélkedsz miért vagyok ilyen amilyen? - kérdezi miközben int az egyik udvarhölgynek aki teát tölt neki, és nekem. Tátott szájjal nézek rá.

- Felség, én... - kezdenék bele, de felemeli a kezét jelezvén maradjak csendben.

- Ezt nem lehet elmagyarázni, tudod Mina, ahhoz hogy megtudd ki is vagyok én, ahhoz meg kell ismerned. Ha valóban megakarsz ismerni, dolgozz megérte. - dől hátra a székében, és közben belekortyol a teába. - Ha úgy látom elég elszánt vagy, akkor a bizalmamba fogadlak, ha nem maradunk köszönő viszonyban. - mosolyog rám sokat sejtően. 

Egyszerűen szét estek a gondolataim, ez a herceg nem hogy rejtély hanem megfejthetetlen bonyolult. Próbára tesz? Hát legyen, állok elébe.

- Herceg, keményen fogok dolgozni a bizalmáért. - mondom, aztán megfogom a csészét és inni kezdek. A tea gyümölcsöcs, ami finom és egyben nyugtató hatású. 

- Helyes, örülök hogy ilyen bátor vagy. - mondja, de ekkor még fogalmam sem volt mit ért ez alatt.

K É S Ő B B  V Á L T  V I L Á G O S S Á  S Z Á M O M R A...

Titokban kellett tartanom, azt hogy én vele bizalmaskodom. Főleg Taehyung herceg előtt. Hoseok herceg küldött nekem egy ruhát, de nem akármilyent. Az én egykori ruháim közül küldte, igazán meglepett. Nem mondta miért, csak annyit kért vegyem fel ezt ma este, és menjek a bál terembe. Furcsálltam hisz udvarhölgyek nem sűrűn vesznek fel ilyen drága holmikat. Bár én kicsit más voltam, én Palhe hercegnője voltam, míg el nem hagytam a palotát, és környékét. Minhyukot ritkán látom, és ha látom is  akkor is csak messziről. Talán már nem kíváncsi rám?? Nem gondolkodhatok most ezen, magamra kell ráncigálnom ezt a ruhát, és el kell jutnom a herceghez.  Sajnos nehezen boldogultam a ruhával,hiszen mindig udvarhölgyek adták rám, most viszont egyedül kell fel vennem. 

Nagy nehezen de sikerült úgy felvennem, hogy egy hercegnőhöz passzoljon. Kár, hogy már nem vagyok az. 

Sietve futottam a herceghez, és ahogy egyre közelebb értem a bál terem ajtajához, elbátortalanodtam. Féltem, hogy mi lesz. Sajnos nem számítottam arra ami bent várt. Lenyomtam a kilincset, majd kitártam ajtót. A teremben az összes herceg bent volt, és bőszen diskuráltak, míg én be nem léptem. 

- Ő meg mit keres itt, és mi ez a ruha rajta? - kérdezte a negyedik herceg. 

- Én hívtam ide, és én kértem hogy vegye fel. - szólalt meg Hoseok. 

- Még is miért kérnél ilyet tőle? - vonta fel kérdőn a szemöldökét Jungkook.

- Mert megtehetem Jungkook, gondoltam jobb ha nem felejtitek el, hogy ő egy hercegnő, még akkor is ha most udvarhölgy. - válaszolja Hoseok.

- Udvarhölgy, és nem hercegnő. - mondta Jungkook, ami roppant kellemtelenül és szomorúan érintett. Csak hallgattam a vitát a hercegek között, majd lassan kiaraszoltam a teremből, és meg sem álltam,addig míg egy csöndes helyet nem találtam.

Ennél jobban nem tiporhattak a lelkembe, és hogy tehette ezt velem Hoseok herceg? Ő akarta hogy a bizalmasa legyek, erre eljátszotta az enyémeket. 

Könnyek marták a szemeimet, majd utat engedtem nekik, hogy szép lassan áztassák az arcomat. Összekuporodtam egy ablak alatt, és csak sírtam. Mérhetetlen szomorúságot éreztem a lelkemben, ami most könnyek formájában távozik.  Halkan sírdogáltam míg egy kéz fel nem emelte az államat. A kéz tulajdonosa nem más mint Taehyung herceg volt. Letörölte a könnyeimet, majd felsegített a földről.

- Sajnálom, hogy így bántak veled Mina. - mondja, majd magához húz, hogy csitítgasson. Fura volt, hogy  ennyire közel enged magához. Melegség áradt ki a testéből, ami szép lassan nem hogy lenyugtatott,hanem el is szenderített. 

- Jobb ha ma velem maradsz, hercegnőm. - suttogta, de képtelen voltam bármit is reagálni. Hagytam hogy a karjába kapjon, és elvigyen valahova ahol nem bánhatnak. Karjaimat a nyaka köré fontam, és szép lassan hagytam, hogy az álom elragadjon ebből a gonosz világból. 

♦Vajon Hoseok herceg rosszat akart a mi hercegnőnknek? ♦

_____________

Sziasztok! *-*

Nem tudom mennyire lett ez olvasható, remélem azért tetszett. Tae most már többet fog szerepelni majd, de egyenlőre sorra veszek minden herceget, hogy kicsit megismerjétek őket. 
Örülök, hogy szeretitek ezt a kis irományomat, roppant boldoggá tesz!! 

Puszi:

Amélia.B