A kórházban kaptam egy nőt, aki segített megtanulni a babákkal kapcsolatos dolgokat. Segített pelenkázni, fürdetni és etetni. A gyerekek sírtak, mivel még csak előtejem volt. Próbálták szívni, de nem kaptak eleget. Borzalmasan sajnáltam őket. Aztán pár nap múlva beindult, így már annyit ettek amennyit csak szerettek volna. A napjaink annyiból álltak, hogy aludtak, ettek, pelenka csere, alvás és kezdődött minden elölről. Forgatták a fejüket, marokba szorították a kezüket, de mást nem csináltak. Harry napi 24 órában velem volt, és a végén már ketten fürdettünk egyszerre. Minden jól ment, egészségesek voltunk, így haza engedtek minket egy hét után. Így én felöltöztettem Sallyt míg Harry Ryant vette gondozásiba. Amint felöltöztettük őket hordozóba tettük a gyerekeket, majd a papírok aláírása után elhagytuk a kórházat. Vissza kell jönnünk a gyerekekkel egy vizsgálatra egy hét múlva. Kocsiba tettük őket, én pedig beültem középre, kettejük közé. Haza mentünk, amikor át jöttek a többiek
-Helló, újdonsült anyuka – üdvözölt Niall
-Jesszusom – állt meg Lou mire ijedten rá kaptam a fejem – Hazza, cseszd meg
-Mi bajod? – kérdezte Harry
-Liv még mindig terhes? – tátotta el a száját mire El fejbe csapta
-Paraszt – meredtem rá – ebben, itt 9 hónapig volt 2 gyerek!
-1 gyereknél is sok idő mire vissza húzódik az ember hasa – forgatta meg a szemeit El – nemhogy kettő után
-Az orvos szerint minimum 1 hónap – sóhajtottam – de értük bármit – utaltam gyermekeimre
-Hadd lássuk – vigyorgott Amy
-Persze, de – haraptam az ajkamba – kérhetnélek titeket, hogy mossatok kezet? Alig egy hetesek, nem szeretném, hogy bármit el kapjanak
-Ez természetes – bólintottak majd a fürdőbe mentek és mindenki tiszta kézzel lépett a baba szobába, amibe végre beköltöztek a lakói. Amint kibámultuk magunkat a nappaliba mentünk
-Hogy vagy? – nézett rám Niall
-Hát, nem túl jól – nevettem fel – fájnak a melleim, kitoltam ott két gyereket, szóval az is, fáradt vagyok, nem sokat tudok mozogni de közben mégis annyira nagyon boldog vagyok
-Mesélj már egy kicsit, mire számítsak a szülésnél, meg úgy az egész alatt? – kérdezte El
-Hát.. nő függő – gondolkoztam el – a terhesség alatt ott van az émelygés, aztán nem tudsz aludni, folyamatosan pisilned kell, ingerlékeny vagy és ott van annak a veszélye, hogy szét repedhet a hasad
-Komolyan? – dülledtek ki a szemei
-A bőröd – bólintottam – ez is bőr függő, én kenegettem és hál' isten nem repedt ki. Aztán a szülés.. a vajúdás nagyon fáj
-Mihez hasonlít? – kérdezte Amy
-Igazából semmihez – ráztam a fejem – de mondjuk ha menzesznél fáj a hasatok, akkor az a fájdalom úgy mondjuk ezerszer erősebben
-Jaj – szörnyedt el El
-Aztán a vajúdás után, a kitolási szakasz még fájdalmas, de már csak az lebeg a szemed előtt, hogy nemsokára láthatod a gyermeked – mosolyogtam – amikor a kezembe kaptam a két babócát már nem is érzékeltem, hogy még megszültem a méhlepényt, vagy, hogy össze varnak. Csak azt a két csodát láttam a szemeim előtt
-Ez nagyon édes – sírt El – hülye hormonok – nevetett fel sírva mire Lou átölelte. A bébi őrön keresztül csecsemő sírást hallottam, majd még egyet. Harry már állt volna fel velem, de El kérte, hogy hadd jöjjön ő. A szobába mentünk a babákhoz, majd El Sallyhez lépett én meg Ryanhez
-Figyelj, hogy tartsd meg a fejét – szóltam neki, mire óvatosan kiemelte a fejét tartva – még nagyon lágy a bőrük a fejüknél, illetve még tartani se tudják, isten ments, hogy ki törjön a nyaka
-Úristen, oda adom – ijedt meg
-Nyugi El, nagyon szépen vetted ki és ügyesen tartod – mosolyogtam rá mire Ryan cuppogni kezdett. Leültem a fotelbe, felhúztam a pólóm és megetettem a kis fiút. Addig El szórakoztatta Sallyt, de a végén már nem bírta, így a másik mellemre fektettem. Gyorsan enni kezdett – meg büfizteted? – kérdeztem El-t aki bólintott – ott van a fiókban egy fehér, pelenka nevű anyag, azt tedd a válladra – mondtam mire El tette amit javasoltam. Lassan és óvatosan elvette Ryant majd a vállára fektette és simogatni kezdte a hátát. Amikor Sally is befejezte, megcsináltam ugyanazt vele mint El, majd a karomra fektettem és kisétáltunk velük a nappaliba. Amy megfogta Ryant, de nem sokáig bírta így apjához került, akinek elaludt a mellkasán. Sally a karomban talált álomra, így letettem az ágyába. Harry felemelte a kiskrapeket és őt is az ágyába tette.
YOU ARE READING
Olivia
FanfictionOlivia egy 19 éves lány, aki első évét éli a főiskolán. Nehezen megy neki az új élete, nehéz bele szoknia, de nincs egyedül. Ott van mellette a szobatársa Spencer, és Harry is. De vajon, hogyan képviseli a lányt? Vajon mi lesz a sorsuk? Az életük ma...