Gyógyír
Ötletem sem volt, hogy hogy tudnám visszahozni Amarát. Több varázs könyvet is megnéztem, de egyikben sem volt olyan amit meg tudnék csinálni. Nagy hatalmú boszorkány kéne de én sajnos nem vagyok az.
-Tuti olyan varázslat is van a könyvben amitől lehet annyi erőd.-mondta Silas.
-Nem azt szoktad mondogatni hogy te erősebb vagy nálam?- vontam kérdőre.
-De , de még nem szeretnék meghallani.-mondta arra célozva, hogy értem nem kár.
-Köszi. Tudod mit csináld magadnak mert nekem sincs! - mondtam és elindultam az ajtó felé, de becsapta előttem.
-Nem emlékszel mit mondtam a kis barátodról? Meg fog hallani ha nem segítesz.
-Na figyelj. 1, nem segítség ha mindent én csinálok és 2, Damon tud vigyázni magára. Szóval vagy legyél kedvesebb vagy elmegyek.- mondtam remélve hogy ezzel egy kicsit hatok rá.
-Meggondolom. Na ülj vissza és keress olyan varázslatot amitől erősebb leszel.
Átnéztem megint a könyveket. Sok erre alkalmas bűbáj volt benne, de a nagy része halállal végződik.
-Ez jó lesz.- bökött Silas az egyikre. Nem pont a legbiztonságosabb de a leghatékonyabb.
-Nem is tudom. És a feléről azt sem tudom, hogy mi.
-Emiatt ne aggódj, megszerzek mindent.-mondta és már el is tűnt.
Úgy döntöttem át megyek Damonhöz, míg Silas összeszed mindent.
-Hello! - köszöntem mikor beléptem a Salvatore házba. Ott volt Damon, Stefan, egy ismeretlen srác és egy igen szőke lány akit szintén nem ismerek.
-Zavarok?- kérdeztem.
- Nem gyere csak.- hívott beljebb Damon.
- Megkérdezhetem, hogy mi folyik itt?
-Ő itt Tyler és a barátnője Caroline. - válaszolt Stefan.
-Szia Caroline vagyok. Ha jól tudom te boszorkány vagy igaz?
-Igen.-mondtam meglepve.
-Nagyszerű.Ő itt Tyler (intett a srác), hybrid és vissza kéne változtatni. Olyat lehet?
-Szerintem nem. És mivé szeretnéd vissza változtatni?
-Ha lehet emberré, de a farkas is jó.
-Caroline, hagyd már békén.- szólt rá Tyler.
-Hallottam egy gyógyírtől.-mondta és hirtelen nagy csend lett.- Állítólag bármilyen teremtményt vissza változtat emberré.
-Nagyszerű! És hol van? - kérdezte Caroline.
-Azt nem tudom.
-De van egy boszorkány aki meg tudja keresni.-Nézett rám Tyler.
-Igen, még hasznos is lennék, de mivel ahhoz hogy meg találjam kéne valami ami hozzá köthető. De mivel azt se tudjátok hogy néz ki és hogy hol van ez így lehetetlen.- mondtam és elindultam az ajtó felé, de valaki megfogta a kezem.
-Ne menj el- nézett a szemembe Damon.
-Minek maradjak?- kérdeztem.
Amit ez után súgott a fülembe attól meglepődtem és elpirultam. De végülis elérte, hogy maradjak.
-Honnan tudjátok, hogy egyáltalán létezik a "gyógyír,,?-nem tudom, hogy honnan hallottak erről.
-Biztos forrásból értesültünk.-mindta Tyler.
-Ugyan ki lenne a biztos forrás?
-Források. Katherine és Rebecka.
-Tényleg biztos "forrás,, lehet - nevettem el magam.
-Rebeca minden vágya, hogy ember legyen. Szóval lehet benne valami igazság az egészben.- mondta Damon.
-Oke, de ötletem sincs, hogy hagyan tálaljuk meg.- gondolkoztam hangosan.
Caroline egy papirt nyomott a kezembe.
- Ez mi?-hajtogattam szét. - Neked van egy térképed?
-Igen, az egyik könyv végén tálaltam.
- És ezt miért csak most mondod? - kérdezte Tyler.
- És akkor minek kellek én? - kérdeztem, mivel, hogy tudjak hol van és azon a szigeten még az erőmet se tudom használni.
-Mért erős vagy. Tudsz harcolni is.-mondta Caroline.
-Oke, segítek. De nem ingyen.- mondtam és elmentem.
Találkoztam Silasszal akinek rengetem minden volt. Gondolom ezt kéne valahogy össze kevernem és meginnom.
-Tessék! - dobott le mindent elém.
Elhozta a könyvet is amiben ezt tálaltuk. Nem mondom bele telt pár órába mire sikerült mindent össze kutyulnunk. Megittam, nagyon pocsék izé volt, de meglepő módon nem éreztem magam furán.
-Valami tuti nem simmel.- mondtam Silasnak.
-Tényleg nem. Már rég a halál küszöbén kéne lenned. Ha csak....
-Ha? - kérdeztem.
-Ha csak nem vagy erősebb mint gondoltam, ami kizárt.
-Ezek szerint erősebb vagyok mit te? - néztem rá pimasz mosollyal.
- Nem. Ha igy is lenne akkor is csak megközelítened, de még így is messze lennel. De várjuk meg a reggelt. Ha túléled akkor folytatjuk tovább. Ha nem akkor kell valaki mást keresnem.- mondta és eltűnt.
Délután már kezdtem egy kicsit furán erezni magam, de még egész jól voltam. Damonnel töltöttem a nap hátra lévő részét.
Reggel tele energiával keltem. Megkerestem Silast, hogy az orra alá dörgöljem, hogy élek.
Még is tálaltam a szokásos helyén.
-Szóval élsz! Remek. Akkor kezdjük hozzá.
Adott egy könyvet és megmutatta, hogy mit mondjak. Leültem magamnak és elolvastam párszor, majd neki kezdtem. Pár percén belül egy csomó ember jelent meg.
- Csináld tovább! - szólt Silas.
Hallgattam rá és tovább mormoltam. Hirtelen megjelent Damon.
-Ti mi a jó francot csináltok itt? Jeremy? - nézett előre. Nem tudtam kihez beszél, próbáltam koncentrálni, hogy ne lépjen fel semmi komplikáció. De a figyelmem egyre csak kevésbé irányult a varázslat felé.
-Ki az a Jeremy?
-Elena öccse, alig pár hónapja meghalt. TI MIT CSINÁLTOK?
-KONCENTRÁLJ!!- ordított rám Silas.
- Ne kiabáljatok már!!
-Csak csináld- szólt Silas. Gondolom meg nem tálalta meg akit keres...
- Jó újra látni Damon. Még mindig egy Pszichopata vagy? - Kérdezte valaki a tömegből.
- Soha nem is voltam. - mondta majd odament egy fiatal sráchoz. Gondolom ő lehet Jeremy.
Megfogta a kézét. Éreztem, hogy valami megváltozott. És megint elsötétült minden.
KAMU SEDANG MEMBACA
Vampírnaplók - Egy Más Világ
Fiksi Penggemar"Camilla vagyok 17 éve és San Francisco-ban élek a nevelő szüleimmel. A belegyezésükkel elutaztam, hogy megkeressem az igazi szüleimet. Volt egy papír amire fel volt írva egy cím, állítólag oda kéne elmennem. Repülőre szálltam és elindultam Mystic F...