Szívdobbanások

Fürdőszoba, reggel (Kamilla és Adrián)

Adrián arra ébred, hogy Kamilla nincs mellette. Az álom elillan a szeméből, és összevont szemöldökkel fordul a fürdő felé. Az ajtó zárva van, de fény szűrődik ki a küszöb felett. Sosem zárják a fürdő ajtaját, ha ketten vannak, úgyhogy tudja, hogy Kamillát megint a csempén ülve, a vécé fölé görnyedve fogja találni. Nagyot sóhajt, kimászik az ágyból, átvág a lakáson és benyit a fürdőbe. Nem tévedett.

Kamilla Adrián pólójában ül a földön, a haja csapzottan tapad a tarkójára és a homlokára, az arca fáradt és meggyötört. A póló hatalmas rá, de Adrián nem tudja meggyőzni, hogy ne akarjon mindig az ő polcáról elcsent pólóban aludni. Kamilla mindig azt mondja, érzi rajta a férfi illatát, és így egész éjszaka magán érezheti. Nem mintha egyébként nem összebújva aludnának, de erre Kamilla mindig csak elvigyorodik és a vállát vonogatja, majd csak azért is belebújik a rá határozottan túlméretezett pólóba. Aztán Adrián elégedetlenül morgolódik, amikor a lány bemászik az ágyba – majd rendszerint visszaköveteli magának a pólót és mindent megtesz, hogy levegye Kamilláról. Igazából játék ez köztük, amit mindketten nagyon élveznek – és Adrián nagyon szeret nyerni, hiszen olyankor Kamilla félmeztelenül kénytelen aludni, aminek igencsak jelentős előnyei is vannak.

Most azonban Adrián azért örül, hogy az ő pólója van a lányon, mert így legalább nem csupán egy szál bugyi választja el a fenekét a hideg csempéktől. A férfi az ajtófélfának támaszkodik, és összefonja a mellkasa előtt a karját.

– Kamilla, meg kellene csinálnod egy terhességi tesztet – jelenti ki csendesen, óvatosan, majd félve lesi a lány reakcióját.

– Nem, nincs semmi bajom, csak elcsaptam a gyomrom – rázza meg a fejét azonnal Kamilla felnézve rá, és bár a szavai határozottan csengenek, a szemében rémület játszik.

– Már egy hete? – vonja fel a szemöldökét Adrián, aztán úgy érzi, muszáj még hozzátennie: – Kamilla, nem jött meg a menzeszed.

– A citromos tisztítókúra miatt – vágja rá rögtön a lány –, köztudott, hogy a citrom eltolja a menstruációt.

Adrián azért ezt nem mondaná, neki erről például halvány fogalma sem volt. De mindegy is, mert bár a család minden nőtagja belelkesült ettől a kúrától, Kamilla nem csinálta végig. (Aminek Adrián igazán örül, mert ugyan elhiszi, hogy ez egészséges és jót tesz, de azt igazán képtelen felfogni, hogy miért jó még az is, hogy leadhatnak vele pár kilót, neki Kamilla úgy tetszik, ahogy van – az a pár kiló, amit felszedett az elmúlt néhány év alatt, igazán jót tesz neki, sokkal csinosabb és nőiesebb lett tőle, de ezt hiába bizonygatja a lánynak. Bár ezen igazából nem kellene meglepődnie, hiszen Kamilla sosem volt tisztában azzal, hogy mennyire gyönyörű. Még most is. Izzadtan, csapzottan, elgyötört arccal. Nincs olyan pillanat, amikor Adrián ne látná őt lélegzetelállítóan szépnek.)

– Tegnap egy mesekönyvet nyomtál a kezembe, mondván, hogy engem akar – közli Adrián, és ezúttal már nem sikerül elrejtenie a gúnyt a hangjából, pedig nagyon igyekszik. De Kamilla egy hete minden reggel azzal kel, hogy rohan a fürdőbe, szóval itt az ideje, hogy szembenézzen a ténnyel, miszerint gyermeket vár.

– Mert ellenállhatatlan vagy. Még egy mesekönyv is akar.

Adrián majdnem felnevet. Elképesztően csodálatos ez a nő, még akkor is, ha ugyanúgy képes megőrjíteni a makacsságával, mint akkor, amikor megismerkedtek. Ha nem lenne, ki kellene őt találni. Mert nélküle ez a világ... nélküle ez a világ közel sem lenne olyan izgalmas és csodálatos, mint amilyen vele. Nélküle semmi sem lenne igazi.

– Ugye tudod, hogy a makacsságod ezúttal nem fog segíteni? – kérdi halkan a férfi, majd ellöki magát az ajtófélfától, és leül Kamilla mellé. Hátát a falnak veti, szétveti a lábát, aztán elkapva a lány derekát könnyedén maga elé húzza őt.