3. rész

632 76 15
                                    

Ez az ember maga Park Chanyeol, de nem egyedül.
Először rá néztem egy semleges arccal, s láttam egy ördöginek tűnő mosolyt. Na, akkor a szívatásom újra megkezdődik. Hurrá, alig vártam.
- Oooo, de édes, a kis magányos Byun szívja a cigit, mint anno - szólalt meg ő.
- Mint anno? - kérdezte meg az "újonc" náluk. Chent is azzá akarták tenni.
- Régen még a szülei ellen is fordult, most meg, mint valami depressziós lány - mondta Minseok, ő is ördögi mosollyal.
- Akkor lehet, hogy miatta van ez az egész?
- Lehetséges - szólalt meg újra Minseok, majd a szájában lévő szálat meggyújtotta.
- Még a végén kiderül, hogy te vitted őket a sírba - mondta egy kisebb nevetéssel. Ugyanúgy nézek lefelé a fűbe és magamba szívom az ideget. Elkezdtem emiatt remegni, amit már a mellettem lévő is észrevett.
- Akkor, mi most megyünk is - mondta, majd a kezemből kiverve a kis csikket, megfogta a kezem és már húzott is maga után. Még a háttérbe hallottam, hogy röhögnek.
Berántott a suliba, majd el is engedett.
- Kösz - csak ennyit tudtam mondani felé.
- Mi volt ez előbbi? Úgy reszkettél az idegtől, mintha fáznál.
- Semmi, nem tudod miről beszélnek, bár addig jó.
- Figyelj, ha szeretnéd elmondhatod, de ha nem semmi baj - mosolygott. Én is villantottam neki egy mosolyt.
Alig vártam, hogy hazaérhessek. A többi szünetben már békénhagytak, Chenhez meg néha-néha hozzászóltam és körbe is vezettem a suliban.
Hazaérve végre, beléptem a házba, majd levetettem a cipőmet.
- Baekhyunnie, te vagy az? - kérdezte nagymama.
- Igen, hazaértem - léptem be a nappaliba.
- Milyen napod volt? - kérdezte a konyhából ki-be járkálva.
- Jó volt, van új padtársam - erre nagymami kidugta a drága fejecskénét, és felém nézett, hogy mondjam tovább.
- És hogy hívják a kis új barátod? - kérdezi. Tudja, hogy mióta a baleset történt nincsenek, így az ilyennek örül.
- Csak a becenevét jegyeztem meg, na de hol van nagyapa?
- Nagyon beteg és most épp alszik. Na, de mehetsz a szobádba, majd szólok, ha kész az ebéd.
- Rendben - mondtam és mentem is.
A szobám nem valami nagy, de nekem megteszi. A telefonomat az ágyra leraktam és nekikezdtem a leckének. Hirtelen csörrent egy üzenetet a telefon. Megnéztem és talán a világ egyik legfurcsább üzenetét kaptam.
"Ha az életed egy kész reménytelenség és szeretnél egy kis segítséget kapni, csak kattints a linkre:" - olvastam az üzenetet, majd kíváncsigásból, rányomtam a linkre.
Hamar beadta és a kijelzőn csak egy kérdés szerepelt.
"El szeretné indítani a játékot?"

Meghoztam a következő részt 😊😊 remélem ez is tetszik nektek😊. Hamarossan jövök a következő résszel.
Bye~😘🐲

Blue whale ( ChanBaek ff) Место, где живут истории. Откройте их для себя