Lysande Haddock árvaházban nőtt fel, így egész életében ott lebegett a feje fölött a kérdés: Ki is ő valójában, hová tartozik?
A huszonhárom éves lányt csupán különös, sárkány alakú medálja emlékezteti múltjának egy apró töredékére, valamint különös...
A Fehér sikló befejezett történet, életem első fanfictionje. Ebből kifolyólag közel sem tökéletes írásom, utólag pontosan látom a hibáit. Mégis fontos a szívemnek, hiszen mégiscsak ezzel a fanfictionnel indult wattpades „pályafutásom", és azért is hagytam fent a történetet, mert időnként még mindig akadnak, akik szívesen olvassák, illetve ezáltal akárki láthatja, hol kezdtem – amellett, hogy én sem felejtem el, és jó érzéssel töltenek el a történettel kapcsolatos emlékeim.
Még 2017/18-ban írtam ezt a fantictiont, amikor az Így neveld a sárkányodat filmtrilógia harmadik részére vártunk, így a második film után indul, és alternatív befejezéssel zárul. A cselekményhez emeltem át elemeket a Sárkányok-sorozatból, amit a DreamWorks az Így neveld a sárkányodat filmekhez gyártott, illetve Cressida Cowell írónő eredeti könyveiből is, amelyeken a filmek alapulnak – de ne ijedj meg, a Fehér sikló olvasásához nem szükséges ismerned ezeket, akkor is érteni fogod a történetet, ha nem láttad a sorozatot és nem olvastad a könyveket.
Kellemes olvasást kívánok!
Sarah Ross
￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣￣
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lysande Haddock életét mindig is meghatározták a sárkányok. Gyerekkorától fogva imádta ezeket a csodálatos lényeket, bár sosem tudta megmagyarázni, honnan ered az irántuk érzett szeretete.
Talán a medál miatt — gondolta Lys, akinek kedvenc tárgya egy sárkányt ábrázoló nyakék volt, melynek hátuljára a nevét és a születési dátumát vésték. Az egyetlen hagyaték, ami a szüleitől maradt.
A lány hároméves korától árvaházban nevelkedett. Nem emlékezett már, hogy került oda, mindössze annyit tudott az árvaház vezetőjétől, Elza nénitől, hogy egy őszi éjszakán találtak rá az ajtó előtt. Egyedül érkezett, és amikor magáról kérdezték, csupán a nevére emlékezett.
Mivel a szülei soha nem jöttek érte, Lys úgy hitte, halottak. Más Haddock nevű emberrel sem találkozott soha, így tehát fogalma sem volt, honnan származik, és hogy vannak-e élő rokonai. De abban biztos volt, hogy a szülei fantasztikus emberek lehettek. Még ennyi év után is emlékezett a hangjukra — álmában néha hallotta is őket.
Más zajokkal is álmodott. Hallott már csecsemősírást, fegyvercsörgést, emberek kiabálását és sárkányüvöltést. Ezeket legtöbbször nem tudta mire vélni, ahogyan az álmaiban látott képeket sem — így például a tüzeket, az égő házakat, a tengert és egy falut. Lys úgy gondolta, a jelenések talán még gyermekkorából kísértik. Szüleivel valószínűleg egy tengerparti falucskában élhettek, ami egyszer valahogyan leégett, és a tűzben édesanyja és édesapja is életüket vesztették. Persze ebben korántsem volt biztos, mivel a többi furcsa zajt nem tudta hová tenni — jóllehet, a fegyvercsörgés közel állt a szívéhez.
